Kipusztulhat az almafád, ha rosszul gondozod: ezek lehetnek a legnagyobb buktatók

agrarszektor.hu
A metszés elengedhetetlen eleme a sikeres gyümölcstermesztésnek. A metszetlen fák kusza ágakat és hajtásokat hoznak, amelyek besűrűsödnek, ezáltal pedig csökken a fa terméshozama. Emellett a betegségek és a kártevők hamarabb és nagyobb károkat tudnak okozni, egy jól kialakított ágrendszerű gyümölcsfával szemben. Az almafák metszését már az év első hónapjaiban érdemes elkezdeni, nem mindegy azonban, hogy melyik ágat, vesszőt, illetve hajtást hogyan alakítjuk, ahogy az is fontos, hogy mit hagyunk meg, és mit vágunk le az almafa koronájának kialakítása során.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Ha az időjárás engedi, már január-februárban hozzá lehet látni az almafák metszéséhez, fontos ugyanakkor, hogy mínusz 10 foknál hidegebb időben soha ne metsszünk. Tartsuk szem előtt, hogy már a fa fiatal korában, a korona kialakításánál törekedni kell arra, hogy a következő években megfelelő mennyiségű és minőségű termőrészek képződhessenek a vázágakon.

A korona metszése

A korona külső részein növő, fiatalabb ágrészek mindig termékenyebbek az időseknél, így a törzshöz közeledve fokozatosan egyre kisebb mértékű terméshozamra számíthatunk. A cél mindig az, hogy késleltessük a korona elöregedését, ehhez pedig koronaalakítómetszésre van szükség. Erre a műveletre azonban csak addig van szükség, amíg a fiatal almafa koronája elkészül, azaz elnyeri végleges alakját, szerkezetét.

Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.

Ha az almafánk sudaras, tehát központ tengellyel rendelkezik, akkor minden metszéskor vizsgáljuk meg, hogy valóban a legerősebb, felfelé növő ág dominál-e. Ha azt látjuk, hogy közel egy hasonló vastagságú, vele szinte párhuzamosan fejlődő ág már-már verseng a központi tengellyel, a konkurenst fűrészeljük ki. Meg kell ugyanakkor szabadulni az ipszilon elágazásoktól is, mert ezek szintén egymás konkurensei.

Minden művelet elvégzése előtt folyamatosan ellenőrizzük a látványt, nehogy valami kimaradjon. Ha egy fa vegetatív hajtásai vagy túlságosan dominálnak, vagy éppenséggel a terméshozó részek vannak túlsúlyban, metszéssel segítsünk rajta. Soha ne távolítsunk el 30 százaléknál többet a koronából, ugyanakkor ne akarjuk átalakítani a már meglévő koronaformát se.

A metszés legfontosabb szabályai
  • mindig távolítsunk el minden vesszőt, amely a sudárral vagy a vázágakkal verseng.
  • ügyeljünk, hogy a termőágak ne nőljék túl a vázágakat
  • az összes, a korona belseje felé növő ágat távolítsuk el
  • az oldalágakon a túl sűrűn álló hajtásokat metsszük le
  • vágjuk le a vízhajtásokat
  • az idősebb ágakat mindig tövig vágjuk le, helyet adva az új hajtásoknak
  • a metszési felület enyhén ferde legyen, ha pedig kifejlett ágat metszünk vissza, akkor soha ne hagyjunk csonkot
  • az elhalt, illetve beteg ágakat vagy gallyakat a lehető leghamarabb távolítsuk el
  • először mindig az egymást keresztező, befelé növő ágakat metsszük ki tőből, a törött vagy sérült ágakat pedig szintén minden esetben távolítsuk el

A vesszők metszése

Az alma vesszőinek csúcsi részén vegyesrügy található, oldalt pedig hajtásrügyek. A kettőt úgy tudjuk egymástól megkülönböztetni, hogy a vegyesrügy sokkal dundibb, mint a soványka hajtórügy, amely a vesszők oldalán található. A vessző oldalán található hajtásrügyekből fejlődnek ki az év folyamán a termőrészek, de csak akkor tudnak kihajtani, ha a vessző felső részét nem vágjuk le a hajtórügyekkel együtt. Ugyanakkor ha a vessző végét megrágta a vad, vagy betegség jeleit látjuk rajta, akkor a beteg részig érdemes visszavágni.  

A fát járd körbe, nézd meg hiányos-e valahol, és abba az irányba próbáld terelni az eljövendő növekményeket, amit csak helyes metszéssel lehet elérni. Azokat a vesszőket hagyd meg, amelyek a megfelelő irányban állnak, a befelé, felfelé növőktől szabadulj meg, metszd ki őket tőből. Ne hagy egy metszőollónyi távolságnál közelebb álló vesszőket a elsűrűsödés elkerülése végett.

A vízhajtások metszése

A nagyon erőteljes vízhajtásokat érdemes mindig tőből kimetszeni, a gyengébbek azonban maradhatnak egy-két évig. Vigyázzunk, mert a vízhajtás visszametszése, a tőből kimetszéshez képest, nagyon erős kihajtásokat gerjeszt, vagyis minél erősebben volt a fa visszametszve, annál több fattyúvessző keletkezik majd.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?