Mélypontra süllyedt a távol-keleti ország önellátási mutatója - a fő ok a túl kevés rizs.
Japán élelmiszer-önellátási mutatója a 2025 márciusában zárult pénzügyi évben 37 százalékra csökkent.
Koktélparadicsom-szedő robotot állított üzembe Japánban egy agrotechnológiai vállalat.
Dánia eddig csak hírből ismerte a tokaji borokat, lakói inkább a francia és a spanyol márkákat választották.
Az afrikai sertéspestis az ázsiai exportpiacok elvesztése miatt komoly gazdasági károkat okoz a magyar agráriumnak.
A gyártók - az ipari paradicsomhoz hasonlóan - integrátorként termeltetnek répát itthon.
Japán feloldotta a ragadós száj- és körömfájás miatt a magyarországi hús- és tejtermékek importjára bevezetett korlátozásait.
Japán kutatók növényi összetevőkkel próbálják reprodukálni a tojás sokoldalú funkcionalitását.
Az eljárás során olyan lepkelárvák ürülékét használják fel, amelyek kifejezetten növényi levelekkel táplálkoznak.
Brazília 2025-ben több mint kétszeresére növelte tojáskivitelét, és ezzel történelmi csúcsot ért el.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Japán 2026 márciusában ellenőrzést végez a brazil marhahús-egészségügyi rendszer értékelésére.
Moduláris beltéri farmokat alakítanak ki Japánban, ahol a zöldségárak emelkedése és a klímaváltozás egyaránt új megoldásokat követel.
Japán engedélyezte a feldolgozott és hűtött sertéshús importját a Barcelona környéki afrikai sertéspestis járvány által érintett területről.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
Kína legújabb bejelentésével tovább mélyítette a két ázsiai nagyhatalom között kialakult diplomáciai feszültséget.
Rengeteg jótékony hatása van az egészségre, de sokan csak a látványos színe miatt veszik.
Észak-Japán egyik kormányzója a hadsereg segítségét kérte kedden a halálos kimenetelű, sorozatos medvetámadások példátlan hulláma miatt.
Új élősködő faj jelent meg Magyarországon: a japán szarvas-kullancslégy első hazai példányait azonosították.
Japán élelmiszer-önellátási aránya továbbra is 38 százalékon áll, ami jóval elmarad a kormány 2030-ra kitűzött 45 százalékos céljától.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
