Álinformációk határozzák ma meg a genetikailag módosított szervezetekről (GMO) alkotott állampolgári, döntéshozói és sajtóbeli véleményeket a tudományosan megalapozott tények helyett. Ugyanakkor a világon egymilliárd ember éhezik, miközben újabb élelmiszerár-robbanás küszöbén állunk. Ezért a gazdálkodóknak egyre több minőségi élelmiszert kell előállítaniuk fenntartható módon, amelyhez nem nélkülözhetik a tudományos kutatás és a gémtechnológia eredményeit, így a GMO-kat.

Mint Sági László, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa hangsúlyozta, a magyarul és angolul megjelentetett könyv a témakör mértékadó tudományos áttekintése az iránta érdeklődők - értelmiségiek, döntéshozók, tanárok és remélhetőleg diákok - számára.

A könyv tartalmazza az Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását a genetikailag módosított élőlényekkel (GMO-k) kapcsolatban, elhelyezi a géntechnológiát a genetikai beavatkozások között, miközben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre is tudományos választ ad. Röviden és nagyon szemléletesen mutatják be a szerzők a GMO-k előállítási módszereit mikrobák, növények és állatok esetében. Önálló fejezetek foglalkoznak a géntechnológiai kutatások növénynemesítésbe integrálásáról és az így nemesített növények lehetséges magyarországi szerepéről, valamint a GM mikrobák és a GM állatok alkalmazhatóságának is külön fejezetet szenteltek a szerzők.

Nem hiányzik az áttekintésből a GM növények gazdasági, valamint környezetre gyakorolt hatásának elemzése sem. Utóbbi kapcsán a kutatók utalnak arra az ellentmondásra, amely az eredeti, természetes élőhelyek védelme és a haszonnövények termesztése között alapvetően fennáll. "Ez az ellentét szinte feloldhatatlan, hacsak a két fél (a gazdálkodó és az ökológus) nem akar valamilyen kompromisszumra, jó esetben megegyezésre jutni" - írják a szerzők.

Dudits Dénes akadémikus, növénygenetikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának volt főigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a magyarországi szabályozást ismerve eddig sikertelennek tekinthető azoknak a tudósoknak az erőfeszítése, akik kísérletet tettek rá, hogy meggyőzzék a döntéshozókat e technológiák előnyeiről és a velük kapcsolatos világtendenciákról.

A GMO-k szabályozásáról szólva Balázs Ervin akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének biotechnológusa felidézte: a tudománytörténetben éppen a GMO-kkal kapcsolatos kutatásoknál esett meg először, hogy a tudósok maguk fordultak a döntéshozókhoz, kérve a terület szabályozását. A felgyűlt tapasztalatok alapján azóta kiderült, hogy a biológiai sokféleségre nem jelent kockázatot a módszer. Balázs Ervin kifejezte azt a meggyőződését, hogy a világ élelmezésének megoldásához - minőségi és mennyiségi szempontból is - szükség lesz ezekre az eljárásokra.