Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Indiában csaknem 400 millió tehén van, amelyek viszonylag kis hasznot hajtanak, viszont nagymértékben szennyezik metánnal a környezetet. A hindu vallás már 3500 éve szent állatnak tartja a teheneket, és nem valószínű, hogy India tehenekkel kapcsolatos álláspontja a közeljövőben bármit is változna. Az angol nyelvben a szent tehén - sacred cow - már 100 éve egy jelző - abban az esetben használják, ha valami, vagy valaki fölötte áll az objektív véleményalkotásnak, és nem illik vagy nem ajánlatos a szerepét megkérdőjelezni, esetleg kritizálni. A mezőgazdaság szent tehenét műtrágyának hívják.
A lenti ábra nem szorul túl sok magyarázatra. A 70-es évekig még viszonylag rendben mentek a dolgok szervestrágya szórásának ügyében, hiszen mindenki tudta, hogy ezzel lehet fenntartani a talaj termőképességét. Aztán betörtek a műtrágyák, és szépen bepöffeszkedtek a szent tehén kényelmes és biztonságos kis fészkébe. Igaz, hogy időközben az állatállomány is lényegesen lecsökkent, de a szent tehén védelmében többnyire még azt a szerves trágyát sem szórják ki, ami van, hanem inkább műtrágyáznak.
A 70-es és 80-as évek időszaka volt a szent tehén aranykora. Olcsó volt, nem lehetett kifogásunk ellene. Azóta viszont változtak az idők. Ma már nem annyira olcsó a trágya, viszont a szent tehenet még ma sem ajánlatos bántani. A 90-es évek elején a műtrágyafelhasználás is drasztikusan visszaesett, a lenti ábra pedig azt mutatja, hogy hogyan alakultak a termésmennyiségek. Ennek tanúsága szerint a haszonnövények az egészséges termőtalajban kiválóan megélnek, és akár töredék műtrágyaadag mellett is szépen teremnek, ha a föld megfelelő minőségű.
Ennek alapján kívánatos lenne, hogy - ha már nincs elég szerves trágya - akkor legalább a növénymaradványok visszajuttatását nem kellene megspórolni, és a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítani a megfelelő talajéletre. Most, az aratás idején arra kell a legjobban vigyázni a termelőknek, nehogy elcsábuljanak a papírgyárak, vagy az erőművek első látásra csábító ajánlatának és nehogy eladják a szalmát, hiszen az abban lévő tápanyagok és a szerves anyag műtrágyával még jóval magasabb áron sem pótolható.
A szerves anyag talajba forgatása után kialakuló, úgynevezett pentozán hatás kivédésére pedig véletlen sem ajánlatos műtrágyasót használni, léteznek talajbaktérium készítmények, amellyel biztosítani lehet talaj megfelelő tápanyagtartalmát, és a növénymaradványokkal a talajba került kórokozó gombák szaporodásának a gátlását.
Sárospataki György, AGRO.bio Hungary Kft.
