Rendkívül vonzó lehet az idéntől a gazdálkodók számára a fehérjenövények termelése, mivel az új KAP-ban az így bevetett területekre jelentős többlettámogatás jár. Az unió a pluszpénzek folyósítására az úgynevezett közvetlen kifizetéseken belül nyújt lehetőséget, mégpedig egy "termeléshez kötött támogatásnak" nevezett jogcímmel.

A tagországok maguk dönthetnek arról, hogy az új KAP közvetlen kifizetésein belül bevezetik-e ezeket a termeléshez kötött támogatásokat, amelyek nagysága az éves tagországi keret 13 százaléka lehet. Ilyen jogcímen juthat például uniós forrásokhoz, a szarvasmarha-, a juh- és a tejtermelés, illetve a cukorrépa-, a rizs- vagy a zöldség-gyümölcs ágazat. A tagállamoknak azonban emellett arra is lehetőségük nyílik, hogy további 2 százalék erejéig fehérjenövény-területeiket is termeléshez kötött módon támogassák, így pluszforrások járhatnak a szemes- és a szálas fehérjenövényekre is.

Magyarország az új KAP-ban közvetlen kifizetésként évi mintegy 1,34 milliárd eurót használhat fel, amelynek 2 százalékaként a fehérjenövényekre 27 millió eurót - 300 forintos euró árfolyammal számolva 8,1 milliárd forintot - fordíthat. Így 2015-2020 között e címen összesen 182 millió eurót fizethetünk ki, amely fele-fele arányban oszlik majd meg a szemes és a szálas növények között.

MTI-fotó: Balaton József

Az új KAP-ban a növénytermelők úgynevezett területalapú alaptámogatásként hektáronként eleve 144,7 eurót, zöldítési komponensként további 81,3 eurót kaphatnak, vagyis összesen 226 eurót vehetnek fel, amely hektáronként nagyjából 68 ezer forintnak felel meg. A fehérjenövényeknél a plusz 2 százalékos termeléshez kötött jogcím olyan többlettámogatásokat jelenthet, amelyek a területalapú és a zöldítési pénzeket tovább növelik.  

Ha a 8,1 milliárd forintos éves összeget vesszük alapul, mind a szemes, mind a szálas fehérjenövényekre évi mintegy 4-4 milliárd forint juthat. Az agrártárca a szemes növényeknél körülbelül 67 ezer, a szálasoknál 207 ezer hektáros várható területtel számol, így előbbieknél egy hektárra 60,2 ezer, utóbbiaknál 19,5 ezer forint többlettámogatás járhat. Ez pedig azt jelentheti, hogy ilyen növények vetése esetén a termelők - figyelembe véve a 68 ezer forintos területalapú és zöldítési támogatásokat is - szemes fehérjenövényekre hektáronként összesen 128 ezer, szálasokra csaknem 88 ezer forintot kaphatnak, ha betartják a támogatások feltételéül szabott uniós követelményeket.

A 60 ezer forintos hektáronkénti plusztámogatás szakértők szerint elsősorban a szójatermelésben hozhat látványos változásokat, és akár még arra is ráveheti a gazdálkodókat, hogy a szója számára kedvezőtlen területeken is elvessék a növényt. A szója meleg- és csapadékigényes faj, ezért a hazai mezőgazdasági terület jelentős része nem alkalmas a termelésére. Aki tehát a plusztámogatások hatására rossz helyen veti el a növény, eleve kisebb hozamokra számíthat, és akár még az unió által előírt, egy tonnás hektáronkénti minimális termésátlagot is kockáztathatja.

Egyes vélemények szerint a többlettámogatás annyira növelheti az idén a hazai szójatermelési kedvet, hogy minősített vetőmagból akár hiány is kialakulhat az április vetési időszak előtt. Bár a termeléshez kötött uniós támogatásokról szóló földművelésügyi minisztériumi rendelet még nem jelent meg, az valószínűsíthető, hogy a 60 ezer forintos támogatásért cserében a gazdálkodóknak minősített vetőmagot kell majd felhasználniuk még saját vetőmag-előállítás esetén is. Így tehát az előírt követelmények is növelik a minősített szójavetőmag iránti igényt - húzzák alá szakértők.

A vetőmag-forgalmazók eddigi tapasztalatai szerint ugyanakkor egyelőre nem látszik, hogy tényleges hiánytól kellene tartani - közölte az agrárszektor.hu-val Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az viszont kétségtelen, hogy most a környező országokban - így például Ausztriában - is növekszik a szójavetőmag iránti kereslet, és nálunk is a vetésterület jelentős bővülésére lehet számítani.

A hazai gazdálkodók a tavalyi 42-43 ezer hektárral szemben az idén 60-65 ezer hektáron vethetnek szóját, de egyes várakozások szerint a vetésterület elérheti a 70 ezer hektárt is, ez pedig az elmúlt évhez képest 50-60 százalékos növekedést jelentene. A vetőmag-előállítók, illetve -forgalmazók ekkora területre is ki tudják szolgálni a gazdálkodókat, akik hazai minősítésű és importált szójavetőmagokat egyaránt vásárolhatnak - tette hozzá a szövetség ügyvezető igazgatója.