Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Magyarországon homokos, agyagos, illetve a szerencsésebb termelők vályogszerkezetű talajon termelnek kukoricát, a vízfelvétel ugyanis az utóbbi típusnál a legideálisabb a növény számára - mondta Hajdu Attila, a DEKALB fejlesztőmérnöke a Mezőfalván tartott I. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow rendezvényen. A szakember mindezt konkrét számadatokkal is alátámasztotta: homokos talajon 1,37 tonna/hektár (t/ha) volt az átlagos termés szélsőségesen aszályos évben, öntözetlen körülmények között Magyarországon (2012-es adatok szerint), agyagoson 5,8 t/ha, míg vályogszerkezetű talajon 11,3 t/ha termést is el lehetett érni.
A hibridválasztásban rejlő lehetőségeket is ki kell használniuk a gazdáknak, ám ennek nem azt kell jelentenie, hogy ugyanazt vessék, mint a szomszédjuk, hanem a talajaik adottságainak legmegfelelőbb növényt - vélekedik Hajdu Attila.
A DEKALB 4351-es hibridnél például agyagtalajon - a szakirodalom által optimálisnak tartott 70 ezerhez képest - csökkenteni kell a tőszámot 60-65 ezerre, mert ott fogja hozni a nagyobb termést. Vályogtalajon viszont 80-90 ezres tőszám mellett produkálja a termésmaximumát. Egy másik hibrid ettől eltérő módon fog reagálni, például a DEKALB 3939-es esetében mind agyag-, mind vályogtalajon érdemes növelni a tőszámot.
