Az európai zöldség- és gyümölcstermelőket tömörítő PROFEL szerint a legsúlyosabb a helyzet Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban - és Magyarországon. A szervezet a fagyasztott és konzervipari célra szánt zöldségfélék esetén érzi a legnagyobbnak az aszálykárt. Megjegyezzük: Magyarországon a csemegekukorica a legfőbb ilyen felhasználásra termelt árunövény, amelyet jellemzően öntözött körülmények között állítunk elő. A légköri aszály azonban negatívan befolyásolja a csövek termékenyülését .

A várttól eltérő ütemben érkező konzervipari termékek a gyárakat is nehéz helyzetbe hozzák: a kisebb előállított mennyiségre így magasabb gyártási költség rakódik, amit azonban nem lehet érvényesíteni az árérzékeny fogyasztók felé. Mindebből az következik, hogy ismét a beszállító gazda járhat rosszul. A nyomott ár indokolható is: nem akkor, nem annyit és nem olyan minőségben szállított az áruból, ahogy azt előre rögzítették a megállapodásban.

A PROFEL a legnagyobb hozamveszteségeket a borsó és a bab termésében valószínűsíti: 20-50 százalékos lehet a kiesés. Ebben a két kultúrában sorozatban ez a harmadik nehéz év. A tavaszi szárazságban virágzó borsót és a júliusi viharoktól megtépett babot nagy károk érték. A hagymatermés 15-50 százalékkal lett kevesebb, mint egy átlagos évben, a cukkíni és a spenót is rosszul sikerült, a hollandok pedig éppen a krumplitermés megmentésén fáradoznak. A másodvetésű termények sok helyen ki sem keltek a szárazságban.

Az EU Bizottság a kontinenst sújtó aszály miatt a napokban felmentést adott a zöldítési követelmények teljesítése alól, és engedélyezte a területalapú, illetve vidékfejlesztési pénzek magasabb összegű előlegének kifizetését.