Elég érdekes most a piaci helyzet nem csak Magyarországon, de Közép-, és Nyugat-Európában is - mondta Csáti Tamás, a Karád Agrár Kft. tulajdonosa. Az takarmányárak az elmúlt időszakban jellemzően lefelé tendáltak, a következő hónapokban azonban talán megnyugszanak majd, ez azonban nagyban függ az időjárási körülményektől is. A tulajdonos ugyanakkor kiemelte, hogy a repce egyre inkább kezd kiszorulni a piacról, és egyre kevésbé érdekes a termelők számára, mivel már nincsenek olyan árváltozások a repcepiacon, mint amilyenre szükség lenne. 

Csáti Tamás

A szójával kapcsolatban Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője kitért arra, hogy jól látszik, a küszöbön van a probléma, a fajtatulajdonosoknak pedig most kell észnél lenniük, és most kell visszatartaniuk a kétes tételeket. Ahogy mondta, felfelé bőven van még lehetőség, mert a gazdák folyamatosan jönnek rá arra, hogy a megfelelő körülmények között vetett szójával, jelentős profitot tudnak termelni. Bene Zoltán példaként említette Ausztriát, ahol a szója közel 30 százaléka a biopiacra megy, Magyarországon azonban először nem bio, hanem rendes körülmények között kellene megtanulni jövedelmezően szóját termeszteni. 

Bene Zoltán

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint az lenne a legjobb, ha minél több termék maradna Magyarországon, és kevesebb távozna exportként. A szójabab is ilyen, de először jó minőségben kellene tudni termelni, és csak ezután itt tartani az országban. Sok lehetőség lenne az alternatív fehérjenövényekben, mint a csillagfürt vagy a lóbab, és a rovarfehérje is sok piacon jelen van már, nem csak Ázsiában, egyre több nyugat-európai vállalat foglalkozik ugyanis vele. A vezérigazgató kiemelte azonba, hogy 15-20 évvel ezelőtt sokkal magasabb fehérjeszintű receptúrák voltak egy-egy bizonyos állatfaj takarmányánál, mint amilyenek most jellemzőek. 

Kulik Zoltán

Balról jobbra: Szalacsi-Tóth Attila, Polgár Zoltán, Kulik Zoltán, Csáti Tamás, Bene Zoltán, Fórián Zoltán

Döbbenetes módon nő a Föld népessége, hiszen míg 1900-ban mindössze 1,65 milliárd volt, addig 2018-ban ez 7,6 milliárdra nőtt - tájékoztatott Polgár Zoltán, a Magyar Szója Egyesült alelnöke. A szójával kapcsolatban az alelnök kitért arra, hogy folyamatosan keresik az egyéb alternatívákat, az egyik telep például célul tűzte ki, hogy csak borsóval takarmányozzák majd a hízókat, és szinte teljesen kiváltották vele a szójadarát. Az új takarmánnyal 7-10 nappal hamarabb érik el az állatok a 110 kilogrammos súlyt, nő a színhús kihozatal, és árban is jobban jönnek ki mint, ha szóját használnának.   

Polgár Zoltán

A magasabb fehérjetartalomnak nincs felára, és a szakma 30-40 százalékos fehérjetartalmat vár el - hangsúlyozta az alelnök. Az árakban emellett az sem jelenik meg, hogy Magyaroszágon GMO-mentes a szójabab, a környező országok pedig természetesnek veszik ezt, és nem fizetnek rá felárat. Polgár Zoltán elmondta ugyanakkor, hogy a biotermékekre iszonyatosan nő a kereslet, és ő Bene Zoltánhoz hasonlóan ő is Ausztriát említett példaként. A bioszója értékesítési ára duplája a hagyományosénak, nagy rá az igény, és Magyarországon is tökéletesen megállná a helyét - tette hozzá.

Szalacsi-Tóth Attila

A Hungrana 1,1-1,2 millió tonna kukoricát dolgoz fel évente, az elmúlt egy évben azonban ez inkább 1,1 millió tonna alatt volt, köszönhetően a cukorkvóta megszűnésének - közölte Szalacsi-Tóth Attila, a Hungrana Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója. Elmondása szerint a glutén komoly prémiumtermék, és Nyugat-Europában fel van értékelve, ők is elsősorban külföldön értékesítik. A Hungrana célja a belföldi piac ellátása, csatlakozva ezzel a Nemzeti Fehérjeprogramhoz.