Franciaország, Románia, Ukrajna - ezek az országok mind lepipálták Oroszországot a legutóbbi egyiptomi búzatendereken. Fél éve először fordult elő, hogy az orosz búzaárak csökkentek, de ez mégsem tette sokkal vonzóbbá a gabonájukat Afrikában. Úgy tűnik, mintha már nem a Nagy Medve határozná meg a nemzetközi búzaárakat.

Pillanatnyilag Franciaország és Ukrajna az elsőszámú búzaexportőr a nemzetközi piacon. Érdekes módon Románia nem számít nagy búzatermelőnek, mégis tudott Egyiptomba exportálni, Oroszország viszont egészen a múlt hétig nem. Ne gondoljuk azonban, hogy ez sokáig így marad, Oroszországban rengeteg a búza, aminek előbb-utóbb a piacra kell lépnie. Most a fekete-tengeri kikötőkben a fedélzetre rakott, 12,5% -os fehérjetartalmú orosz búza tonnánként 206 dollárt (62.400 forintot) ér. Egyiptom a múlt héten már megrendelte az első 55 ezer tonnás tételét, de eddig az alacsonyabb ár miatt inkább a franciáktól vásárolt.

Oroszország a 2019/20-as gazdasági év kezdete óta összesen 15,8 millió tonna búzát exportált, ez13 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Eközben Franciaország kivitele nagyot bővült, köszönhetően a bőséges termésnek és a rendkívül versenyképes árnak. Franciaország a feljegyzések kezdete óta idén arathatta le a második legnagyobb termést, 39,7 millió tonnát, ami lehetőséget biztosított arra, hogy Marokkó növekvő igényeit kielégítse, és Nyugat-Afrikában is visszahódítson piacokat az oroszoktól és az ukránoktól. A 2019/20-as gazdasági évben az elemzők legkevesebb 11,7 millió tonna francia búza kivitelével számolnak az unión kívüli országokba. Ez négyéves távlatban a legnagyobb mennyiség, az előző szezonhoz képest pedig 14 százalékos emelkedést jelent. Hosszabb távon azonban a magasabb szállítási költségek fognak dominálni, és amint a fekete-tengeri kikötőkbe megérkezik az orosz búza, a francia export fékeződni fog. A kérdés az, hogy eddig miért nem érkezett meg?

Az elmúlt években az orosz gazdák az adósságaik, a raktárak és a likvid tőke hiánya miatt arra kényszerültek, hogy közvetlenül aratás után eladják a termény döntő hányadát, ami aztán expotra került. A kibocsátási boom az árak időszakos mélyrepülésével járt, így a nemzetközi piacon az orosz búza diktálta az árakat. Az itteni kereskedők szeptember és február között értékesítették a kivitelre szánt gabona oroszlánrészét. Most úgy tűnik, valami megváltozott.

Mivel búzát termelni jövedelmezőnek bizonyult, sok farmer csökkenteni tudta az adósságait, sőt pénzt halmozott fel az utóbbi években, amiből raktárakat épített. (Megjegyezzük: kormányzati stratégia is a raktárépítés, erről az alábbi cikkben írtunk - agrárszektor.hu.) Eredmény: a mostani gazdasági évben az orosz gazdák csak az idei termés felét adták át a kereskedőknek, ami pedig relatív hiányt és magasabb árakat hozott. Ennek hatásait érezte meg az exportpiac is. A kisebb eladásra kínált mennyiség másik oka az, hogy a gazdák ténylegesen is kevesebb gabonát tudnak felkínálni megvételre. Hiába jobb az idei termés, mint a tavalyi volt, a raktárak a múlt évben szinte nullára ürültek, így a 2018-as mennyiséget is alulmúlja az idén értékesíthető árualap.

Merész orosz tervek: negyedével több gabonájuk lesz 2035-re

Mutatjuk, hogyan érik el