Előretör a GMO: két módosított növényfajta is zöld utat kapott ebben az országban

Előretör a GMO: két módosított növényfajta is zöld utat kapott ebben az országban

agrarszektor.hu
Nagyot lépett előre Nigéria a mezőgazdasági biotechnológia területén 2019-ben, amikor is engedélyezte két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését, amelyek mind-mind nagyon fontosak az ország gazdasági fejlődése és az élelmiszerbiztonság szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokkal fogják bevetni a nigériai termőföldeket.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A Bt-gyapot befogadásától azt reméli a kormányzat, hogy talpra állítja az ország csendes kómában vegetáló textiliparát, amelynek fénykorában 180 kallómalom dolgozott az országban, mintegy 450 ezer embernek adva munkát, tudhattuk meg az Alliance for Science cikkéből. Legjobb éveiben a textilipar adta Nigéria GDP-jének közel 20%-át. Mostanra 25 üzem maradt, és ezek is teljesítményükön alul működnek, komoly veszteségeket okozva ezzel az ország gazdaságának.

A gyapothoz hasonlóan a tehénborsó is az ország egyik legfontosabb haszonnövénye. Jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a közkeletű megnevezése a “szegény ember húsa", annak köszönhetően, hogy magas fehérjetartalommal rendelkezik, de jóval olcsóbb a szárnyas-, hal- vagy marhahúsnál. Nigéra a Föld legnagyobb tehénborsó-fogyasztója, de a kártevőkhöz köthető hozamveszteségek miatt a gazdák már jó ideje nem képesek az igényeknek megfelelő mennyiséget termelni a növényből. Ez pedig azzal jár, hogy Nigéria évente 500 ezer tonna tehénborsót importál külföldről, hogy fedezni tudja az ország éves szükségleteit.

Kép forrása: Getty Images

A génmódosításnak köszönhetően a nigériai tudósok sikeresen beépítették a Bacillus thuringiences (Bt) gént a tehénborsóba, 100%-os védelmet biztosítva ezzel a növénynek a molyfélékhez tartozó Maruca vitrata kártevő ellen. Ez egy molyféle, amelyik a hüvelyesekre specializálta magát, és a tehénborsó-ültetvények 20-80%-át is képes elpusztítani. A Bt-gyapot a módosítatlan fajtához képest a gyapottok-bagolylepke(Helicoverpa armigera) ellen örökölt védelmet, amely az ültetvények akár 60%-át is tönkreteheti.

Megjegyezzük: A rovarok ellen valamennyi sejtjükben mérget termelő növények (pl. Bt-kukorica) a világ fejlettebb részein fokozatosan visszaszorulnak, helyüket a gyomirtóknak ellenálló GM-növények (lásd glifozát-ellenálló szója) veszik át. Legújabban pedig megszülettek azok a génmódosított növények, amelyek a növény beltartalmát képesek javítani (aranyrizs).

Nigéria amúgy kellő felkészülés után vált GMO-növényekre. 2019-ben több mint 2500 gazdát képeztek ki a Bt-gyapot termesztésére. Idén ez a létszám 5000 fölé fog emelkedni, 2021-re pedig 7500 és 10000 között fog mozogni.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 25. 11:13