Újra együtt a magyar agrár szakma Siófokon, az Agrárszektor Konferencián | 2023. november 29-30., Siófok
Rendkívüli mértékben hektikussá vált az utóbbi időszakban a világ élelmiszerpiaca, mivel a keresleti-kínálati viszonyokat több nagyon komoly, kiszámíthatatlan tényező befolyásolja. A bizonytalanság minden meghatározó agrárágazatban jelen van, de különösen igaz a gabonaszektorra, amelyet a tavaly kirobbant orosz-ukrán háború következményei teljesen felforgattak.
Előadóink között Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Szabó Levente, Detre Miklós, Bene Zoltán, Makai Szabolcs, Jakab István, Kulik Zoltán, Reng Zoltán.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Az őszi árpa a tejes érés, míg a búza a virágzás végén jár a fejlődésben, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. A szárazság következtében a kalász, a zászlóslevél, valamint a felső levélemeletek mentesek a kórokozóktól, terjedésükben megálltak a középső szinteken. A kissé több csapadékot kapott nyugati tájegységekben a szeptóriás levélfoltosság és a sárgarozsda tünetei csupán szórványosan fertőzi a növényeket. Azokban a tájegységekben, ahol esett eső az utóbbi napokban, ott a kalászfuzáriózis fertőzés veszélye továbbra is fennáll, a növények ugyanis még most is a fertőzésre fogékony fenológiai fázisban vannak.
A terület előélete nagymértékben befolyásolja a fertőzési nyomás nagyságát, mert a kukorica elővetemény és a forgatás nélküli talajművelés ilyen szempontból kifejezetten elősegíti a fertőzés kialakulását, még kevesebb csapadék esetén is. Az eddig elvégzett laboratóriumi vizsgálatok a mintákon főként a Fusarium graminearum kórokozó mellett a F. culmorum gombafajt mutatták ki.
A növények kalászain és a zászlós levélen továbbra is közepes-erős a levéltetű-fertőzés, melyhez gócosan társul a vetésfehérítő bogár lárvájának kártétele. Védekezés végrehajtásánál okvetlenül figyelembe kell venni a mézelő méhek járását, mert a mézharmat képződés miatt a kalászos gabona területeket is látogatják.
A kukorica területeken a nyugati és északi tájegységek kivételével már általános a kukoricamoly rajzása. Mellette a levéltetvek és a földibolhák jelenléte a jellemző az 5-8 leveles növényeken. A déli tájegységekben helyenként károsítják a kukorica gyökereit a drótférgek, viszont az amerikai kukoricabogár lárvája még nem kezdte el rágását. Napraforgóban továbbra is meghatározó a felső levelek és a hajtáscsúcsok levéltetű fertőzöttsége. Mellette szórványosan jelentkezik a napraforgó peronoszpóra primer tünete, valamint rajzik a napraforgómoly imágója.
Az őszi káposztarepcében lecsengett a kártevők korábban tapasztalt erős mozgása. A becőfejlődés tart, bár a terméskilátások itt sem rózsásak. Az alacsony és ritka növényállományban a kórokozók közül egyik sem okoz kiemelkedő fertőzést, csupán a fómás levél- és szárfertőzés bukkan fel néhány növényen, vagy pedig a szklerotínia okozza egy-egy növény elhalását.
Fejér megyei érdekesség, hogy gócosan több helyen olaszsáska lárvákat láttak tömegesen táplálkozni a növényeken. A kártevő már tavaly is felbukkant.
