Nem árt résen lenni: félrevezető információk terjednek több növényvédő szerről is

agrarszektor.hu
Az elmúlt időszakban több pontatlan és félrevezető információ jelent meg a klorátok kapcsán. Mit érdemes tudni a klorát tartalmú növényvédő szerekről? Hogyan kerülhet az élelmiszerekbe klorát? Többek között ezekre a kérdésekre gyűjtötték össze a választ a Nébih szakemberei.

A klorát mint növényvédő szer

A klorátokat (elsősorban a nátrium-klorátot) korábban gyomirtó szerként is alkalmazták az Európai Unió egyes tagállamaiban, azonban semmiképp sem nevezhető széles körben elterjedt anyagnak - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). "Népszerűtlenségének" oka, hogy a klorát minden zöld növényi részt elpusztít (azaz totális gyomirtó szer), így elsősorban nem mezőgazdasági területeken alkalmazzák.

A klorátról mint növényvédő szer hatóanyagról 2008-ban született Uniós szintű döntés1. Ennek értelmében nem kerülhetett fel az akkoriban hatályos ún. pozitív listára2. A tagállamoknak a klorátot tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit 2009. május 10-ig vissza kellett vonniuk és felhasználásukra legkésőbb 2010. május 10-ig adhattak türelmi időt. Hazánkban egyetlen klorátot tartalmazó növényvédő szer sem rendelkezett forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel, ezért intézkedésre sem volt szükség.

A klorát egyébként - fizikai és kémiai tulajdonságai alapján - a környezetben nem halmozódik fel és tartósan nem marad meg. Ebből adódóan elmondható, hogy az utóbbi években tapasztalt, elsősorban növényi eredetű élelmiszerekben mért klorátszennyezés nem a korábbi növényvédő szer felhasználásból származik.

De akkor honnak kerül a klorát az élelmiszerek felületére?

A legvalószínűbb, hogy a zöldségek, gyümölcsök mosására, hűtésére alkalmazott klórral, vagy hipóval fertőtlenített vízből és az élelmiszer feldolgozás során (pl. felületek, berendezések tisztítása, fertőtlenítése) alkalmazott szintén klóros fertőtlenítő szerek, illetve fertőtlenített víz felhasználásából. Ezek természetesen indokolt és szükséges eljárások, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a termékek mikrobiológiai szempontból megfelelőek legyenek. E téren kell tehát megtalálni az egyensúlyt, hogy mind az érvényes szermaradék határértéknek, mind a mikrobiológiai tisztaságnak eleget lehessen tenni.

Az ivóvizek fertőtlenítéséről

Az érvényes jogszabályok szerint az élelmiszeripari vállalkozásoknak működésük során ivóvíz minőségű vizet kell használniuk3, mivel az nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet. Ennek elérése azonban megfelelő vízkezelési eljárásokat, megfelelő mennyiségű és minőségű fertőtlenítőszert követel meg, amihez a legelterjedtebb módszer a víz klórozása. Az eljárás során szükséges klór mennyisége függ a víz tulajdonságaitól (mint például a szervesanyag tartalom, a kiinduló baktériumszám vagy a pH), valamint a hálózat méretétől. Leggyakrabban a Nátrium-hipoklorit (NaOCl) vizes oldatát, a hipót használják fertőtlenítésre. Ennek a termikus bomlása során keletkezhet a klorát. Természetesen amennyiben egy élelmiszeripari vállalkozás klórral fertőtlenített ivóvizet használ, ez esetben ellenőrző klór vizsgálatokat is végeznek a helyszínen.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2022. augusztus 16. 18:03