Egy áttörő jelentőségű kutatás alapjaiban kérdőjelezi meg a modern szántóföldi növénytermesztés eddigi talajkezelési gyakorlatait.
Visszavonták azt a 25 évvel ezelőtti tanulmányt, amely szerint nem rákkeltő a glifozát.
A növényvédő szerek kiválasztásakor kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott készítmény milyen kukorica kultúrában alkalmazható.
A hűvös tavasz miatt a napraforgó fejlettsége nem az ideális viszont a gyomok már olyan nagyok lehetnek, hogy nem lehet várni a gyomirtással.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
Egy német cég megkapta a lézeres gyomirtó technológiája európai piacokon való értékesítéshez szükséges tanúsítványt.
Hatékony megoldásra lesz szükség az egyszikű gyomnövények ellen a kétszikű kultúrnövényekben.
A korábbinál is brutálisabb lézeres gyomirtó robottal rukkolt elő a Carbon Robotics.
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely szerek alkalmazhatóak a kultúrában.
Az „életerős talaj” legalább annyira különbözik a kimerülttől, mint az egészséges és a beteg ember.
A brit mezőgazdaságban először azonosítottak glifozát-rezisztens gyomnövényt, ami aggodalmat kelt a gyomirtó szer használatával kapcsolatban.
A holland cég által kifejlesztett gyomirtó robot akár 8 ember munkáját is kiválthatja a zöldségtermesztés során.
Veszélyben az ünnep központi dísze? A klímaváltozás és a károsítók is nehezítik a karácsonyfa-termesztők dolgát.
Csaknem kétszer annyi műtrágyát vettek július, augusztus és szeptember hónapokban a magyar gazdák, mint egy éve ugyanekkor.
Egyre nagyobb teret hódíthat magának a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban is.
Kalászosainkban a gyomok fejlődési zavart okoznak a víz és tápanyagok elvonása révén. Ennek elkerülésére az ősszel végzett gyomirtás ad lehetőséget.
Ha az aratás utáni időszak száraz, az árvakelések zöme elfekszik a talajban, majd ősszel az esők hatására tömegesen megjelenik a repcevetésekbe
A magyar kalászos gabonatermesztőknek már most meg kell tervezni az őszi gyomirtás technológiáját.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
