Ezt sok gazda rosszul csinálja: félmilliós bírságot is kaphat, aki erre nem figyel oda

agrarszektor.hu
A tarlóégetés sok vita forrása világszerte, azonban a talajban lévő és oda visszaforgatható szerves anyag megőrzésének fontossága, a termőképesség és a külső hatásokkal szembeni ellenálló-képességét fokozó hatása miatt a tarlómaradványok megőrzése és talajba forgatása napjainkra felértékelődött.

Fenntartható élelmiszergyártás – Ez a jövő befektetése?

Személyes befektetői klubon mutatjuk be a tőzsdei kibocsátásra készülő Civita Group tevékenységét, működését, az iparágban rejlő potenciált. A magyar családi, kukoricafeldolgozó vállalkozás fenntartható módon állítja elő termékeit, melyek csak természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, a teljesértékű és változatos táplálkozáshoz igazodva. A részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött!

Amikor a támogatások esetében elvárt kötelezésekkel szembesül a gazdálkodó, sok esetben bosszankodik az előírások miatt. Azonban, ha egy kicsit átgondolja az okokat, úgy lehet, megértőbbé válik az ember - olvasható a NAK oldalán. Most aktuálisan alkalmazandó ugyanis a Kölcsönös megfeleltetés szabályrendszeréből a "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" alábbi előírása: "Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség."

A tarlóégetés sok vita forrása világszerte, azonban a talajban lévő és oda visszaforgatható szerves anyag megőrzésének fontossága, a termőképesség és külső hatásokkal szembeni ellenálló-képességét fokozó hatása miatt a tarlómaradványok megőrzése és talajba forgatása napjainkra felértékelődött. A tarlóégetés megítéléséhez két szempontra kell odafigyelni. Az egyik, hogy egészséges-e a tarló, vagy kórokozókkal fertőzött. A másik, hogy értékes szerves anyag utánpótlási forrás veszhet el a gazdálkodó az égetés során. A tarlóégetés legfőbb indokaként a kártevők, kórokozók elleni védekezést szokás megjelölni. Az Agrárkamara arra hívja fel a figyelmet, hogy az úgynevezett "gyufával történő kaszálást" tényleg csak nagyon indokolt esetben alkalmazza a gazdálkodó, azaz kizárólag a fentiek szerinti növény-egészségügyi okból.

A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a tarlóégetést. Eszerint a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Egyetlen kivétel lehet tehát, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság - megyei kormányhivatal - elvileg megengedheti a tarlóégetést. A gyakorlatban ilyen engedélyt ritkán kerül kiadásra. Tehát, ha a jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 hektárnyi egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni. Fentiek szerint lehetővé váló tarlóégetés szabályait az "Országos Tűzvédelmi Szabályzat" tartalmazza az alábbiak szerint:

  • a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos;
  • az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel;
  • a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos;
  • a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;
  • tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;
  • a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani;
  • valamint a tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, és annak folyamatos felügyeletét is biztosítani kell.

Az Agrárkamara mindenkit arra kér, hogy csak akkor égessen tarlót, ha feltétlenül muszáj. A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, a talaj igen lecsökkent szervesanyag készletét tovább pazaroljaz az ember - rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét stb. -, és nem elenyésző a vadak pusztulása sem. A tarlóégetés nem csak a talajba juttatható, a talajban lévő szerves anyag felelőtlen pazarlását jelenti, de a levegőszennyezést is okoz. Az engedély nélküli tarlóégetés nemcsak a támogatást csökkentheti az előírás be nem tartása miatt, de akár félmillió forintos pénzbírsággal is számolhat az, aki tarlót éget.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Vállalati Energiabeszerzés 2023
Uniós és hazai szabályozási keretek, várható gáz- és áramalakulás a háború és a gáztároló feltöltési kihívások nyomán
EZT OLVASTAD MÁR?