A természeti csapások sokszínűek, a legnagyobb kérdés azonban évről évre a víz, hiszen, ha túl sok van, az a baj, ha túl kevés, akkor pedig az - mondta Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke az Agrár-Hungarikum Konferencián Kalocsán. Hozzátette, a vízkérdés mellett komoly problémákat okoznak a kora tavaszi fagyok is, amelyek rendre hatalmas pusztításokat okoznak. A fagyok elhárítására jellemzően nagyon költséges technológiák állnak rendelkezésre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azonban elindított egy kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy kerüljön be a Vidékfejlesztési Programba az úgynevezett szélgenerátoros kora tavaszi fagyok elleni küzdelem.

Gáspár Ferenc a NAK Bács-Kiskun megyei elnöke arról beszélt, hogy habár a tavaly év végi koronavírus-járvány okozta nehézségeket jól vették a gazdák, az idei már szinte minden ágazatban okozott gondokat. Ezt követően jöttek a tavaszi fagyok, de a legnagyobb csapást évről évre a vízhiány okozza - emelte ki.

Nagy István agrárminiszter szerint a vízmegőrzési technológiákat kell elősegíteni, a magyar vízgazdálkodás jövője ugyanis a tározó tavak létrehozásában rejlik. Az ugyanis, hogy Magyarországon van bőven ivóvíz, egy kánaáni állapot - hangsúlyozta. 

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora kiemelte, habár valóban lehetne sokkal több öntözött terület Magyarországon, nem mindenhol lesz megoldott ugyanaz a technológia, így ezekre a területekre más megoldásokat kell majd kitalálni. Ma a lehullott csapadék nagy részét elpazaroljuk, és jellemzően akkor kezd el mindenki víztakarékos technologiák alkalmazásán gondolkozni, amikor éppen nincs csapadék, holott ezeket a megoldásokat csapadékos időszakban kell leginkább használni - hívta fel a figyelmet.