Nagy István emlékeztetett, a kabinet célként tűzte ki, hogy az öntözött területek nagysága 87 ezer hektárról legalább a duplájára emelkedjen. Ezt segíti az a kormánydöntés, amelynek révén tíz éven keresztül évente mintegy 17 milliárd forintot fordítanak az öntözési infrastruktúra fejlesztésére. Ezt a célt segítve az Országgyűlés is komoly döntést hozott meg, amikor elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt - fogalmazott a tárcavezető. A tartósan vízhiányos időszak hét eleji elrendelésére utalva Nagy István hangsúlyozta, tavaly 153 napon keresztül nem volt eső Magyarországon, így "indítottuk" akkor is a tavaszt, mint ahogyan most.

- fejtette ki Nagy István.

Az agrárminiszter úgy vélte, e téren teljes fordulatot kell végrehajtani, bő víz idején ezeket a vizeket meg kell őrizni. A tárcavezető szavai szerint az élelmiszerbiztonság kérdése attól függ, hogy Magyarország a rendelkezésre álló adottságait kihasználja-e, illetve, hogy képes-e arra, hogy biztosítsa a termőföld termőképességét. Mert ha nem, akkor az ország ellátása kerül veszélybe - mutatott rá Nagy István.

Az orosz-ukrán háborúnak az ukrán mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásait sorolva a tárcavezető azt mondta, a helyzet nagyon komoly felelősséget hárít azokra az országokra, amelyek békében termelhetnek. Nem véletlen, az Európai Unió azonnal felülírta azokat a korábbi elképzeléseit, amelyek a parlagoltatásról vagy a mezőgazdasági területek ugaroltatásáról szóltak, hiszen az élelmiszerbiztonság most minden szempontot felülír, ehhez pedig a megfelelő vízgazdálkodást biztosítani kell - húzta alá Nagy István.