Győrffy Balázs: Ez a magyar agrárium fejlődésének legnagyobb gátja

Magyarországon az utóbbi évtizedben 40-250 milliárd forintra tehető évente az agrárágazat csapadékhiányból származó becsült kára, de 2021-ben a kukorica, a napraforgó, a repce, valamint a szója hozamcsökkenése már több mint 300 milliárd forint veszteséget jelentett - mondta az Agrárszektornak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A NAK méltányolja, hogy a Kormány kiemelt célnak tekinti az öntözésbe vonható területek növelését, de ezen a téren egyelőre nem történt meg az áttörés. Ma ez az agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátló tényezője, amit a következő években fel kell számolni, határozott intézkedések szükségesek az öntözés kiterjesztése érdekében - hangsúlyozta a szakember, aki többek között arról is beszélt, a NAK tervei között szerepel, hogy a termelőre, illetve a termőterületére szabott, speciális tanácsadással segítsék az öntözött területek növekedését az országban.

Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy az éghajlati szélsőségek súlyosan érintik a hazai élelmiszer-előállítást. Öntözéses gazdálkodás nélkül hazánkban már nem képzelhető el eredményes kertészet, kukorica-, vetőmag- és fehérjenövény-termesztés sem. A szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége - "szárazgazdálkodás" esetén - radikálisan elmarad az öntözött területekhez képest. Magyarország mezőgazdasági adottságai ugyan kiválóak, hiszen hazánk területének közel 60 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll, ennek ellenére a termőföldjeink alig 1,5 százalékát öntözzük, miközben az uniós átlag megközelíti a 10 %-ot, Spanyolországban pedig 20 % ez a mutató. Mezőgazdasági hasznosításra alkalmas vízkészleteink kihasználtsága alacsony, 30 %-os (ez az EU-ban 80 %), miközben nettó vízkibocsátó ország vagyunk. Az agrárágazat csapadékhiányból származó becsült kára az utóbbi években 40-250 milliárd forintra tehető évente. 2021-ben a kukorica, a napraforgó, a repce és a szója hozamcsökkenése pedig már több mint 300 milliárd forint veszteséget jelentett - tájékoztatta az Agrárszektort Győrffy Balázs.

Az Agrárgazdasági Kamara szerepe az öntözésfejlesztésben

Mindezt felismerve, a NAK kérésére a kormány több fontos lépést is tett az öntözésfejlesztés érdekében - hangsúlyozta az elnök. Ilyen például, hogy csökkentették a vízdíjakat - habár itt még lehetne továbblépni -, meghosszabbították az öntözési idény, továbbá a gazdálkodók az eddigi 5 év helyett már 20 évre is kaphatnak vízjogi üzemeltetési engedélyt. A falugazdászok tesztelték, majd ezt követően elindult a díjmentes aszály-előrejelző rendszer. Főként ennek adataira alapozva, a NAK kérésére kerül kihirdetésre a tartósan vízhiányos időszak, amikor a gazdálkodónak elég csak bejelentést tennie, ha öntözni szeretne. Győrffy Balázs az Agrárszektornak beszélt arról is, hogy az öntözésfejlesztési stratégia megalkotása kapcsán 2018-ban ismételten felmérték a vízigényeket, ott, ahol felszíni vízzel megoldható lenne az öntözés. A kamarai falugazdászok összesen közel 40 ezer termelő adatait rögzítették, és mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel. A jövőben öntözni kívánt területek - a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt - mindösszesen közel 400 ezer hektár tettek ki. Az öntözni kívánt területeket tekintve a legnagyobb területaránnyal Hajdú-Bihar megye (39 %) rendelkezik, ezt követi Békés megye (18 %) majd Jász-Nagykun-Szolnok (17 %) végül Csongrád-Csanád megye (10 %).

A felmérés során országszerte parcellaszinten láthatóvá vált a valódi öntözésfejlesztési szándék, valamint az öntözés elmaradásának legfontosabb okai: nem áll rendelkezésre a víz, a gazdálkodók még mindig tartanak a bürokratikus terhektől, de az öntözéses gazdálkodást hátráltatja az elaprózódott birtokszerkezet, illetve a termelői együttműködések hiánya, a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének bonyolultsága is.

Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Az öntözött területek növelése Magyarországon

Az öntözött területek növelésének érdekében több lépés is történt Magyarországon, és a NAK vízigény-felmérésére reagálva számos intézkedési terv született, mind a vízkínálat-, mind a vízkereslet-fejlesztés terén - közölte a NAK elnöke. A vízkínálat-fejlesztés esetében szerepel ezek közt az állami művek rekonstrukciója, amely több mint 100 csatornafejlesztési beruházást tartalmaz - igazodva a NAK vízigény-felmérésének eredményeihez, továbbá a nem állami művek nyilvántartásba vétele, rendeltetésszerű üzemeltetésük megoldása. A vízkereslet-fejlesztés vonatkozásában megalkotásra került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, valamint a Nemzeti Földügyi Központ alatt létrejött az öntözési igazgatási szerv. Fontos kiemelni azt is, hogy a finanszírozási oldalról a VP-ben az öntözéses beruházás esetén az agárminiszter által elismert öntözési közösségek +20 százalékponttal emelt támogatási intenzitással indulhatnak, illetve az együttműködés további támogatására egy új pályázati felhívás került kiírásra, amely 90 %-os intenzitással támogatja az öntözési közösségéket, új területek bevonása esetén a tervezést, meglévő területen létrejött közösségek esetén pedig a fenntartási költségeket hivatott támogatni.

Hogyan lehet tovább növelni a termőföldek vízbiztonságát Magyarországon?

Az elmúlt időszakban történt előre mozdulás az öntözésfejlesztés terén, azonban nagyon messze még a cél, további határozott lépések szükségesek. Jelenlegi tapasztalataink alapján jellemzően az öntözött területen jönnek létre az öntözési közösségek. Továbbá bár magas uniós támogatási intenzitással lehet végrehajtani az öntözésfejlesztést, de ennek az az ára, hogy még hosszabb és még bürokratikusabb rendszeren keresztül lehet mindezt érvényesíteni. Az újonnan öntözendő területeken létrejövő közösségek esetében pedig az a tapasztalat, hogy ezen területek bevonása az öntözésbe további állami csatornafejlesztéseket von maga után; ennek finanszírozása pedig jelenleg felettébb korlátos, hisz a hazai források végesek, EU-s forrásokból pedig alapvetően nem támogathatók azon állami vízgazdálkodási fejlesztések, amelyek öntözési igényeket elégítenek ki

 - emelte ki Győrffy Balázs. Hozzátette, a termelői visszajelzésekre tekintettel a NAK, valamint a MAGOSZ közösen elkészített egy 22 intézkedési pontból álló mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő javaslatcsomagot, amelyben többek között olyan intézkedések szerepelnek, mint a vízkínálat további fejlesztése, amely közel 1,2 millió hektáron tudja javítani az éghajlati szélsőségekkel szembeni ellenálló képességet, valamint legalább 300 ezer hektáron tudja biztosítani az öntözéshez a vízszükségletet. Mindehhez szükség van az állami vízpótló-rendszer, illetve mind az állami, mind a vegyes tulajdonú csatornák zökkenőmentes üzemeltetésére, bővítésére. A javaslatcsomagban szerepel továbbá a hazai vízkapacitások növelése, a csatornák fenntartáshoz a szükséges források biztosítása, valamint a termelők számára a víz kiszámítható áron történő szolgáltatása, az alapműködést ellátó állami csatornarekonstrukcióhoz az évi 17 milliárd forintos hazai keret rendelkezésre bocsátása, nem beszélve a további bővülést biztosító csatornafejlesztések finanszírozásáról.

Amennyiben nem történnek meg állami fejlesztések, abban az esetben nem elégíthetőek ki a termelői igények, az öntözést ugyanis egy állami tervezési programmal lehet a leghatékonyabban ösztönözni. Ehhez pedig meg kell teremteni mind az öntözésfejlesztés, mind pedig az ezt megelőző vízmegőrző feladatok egyszerűen hozzáférhető, kiemelt uniós támogatását.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Egyszemélyes felelősre van szükség

A NAK elnöke szerint nemzeti szintű koordinációra van szükség a mezőgazdasági vízgazdálkodásban, ezért arra tett javaslatot, hogy a jelenlegi, szétaprózódott, több minisztérium között megoszló irányítási struktúra helyett a következő kormányzatban egy szaktárca feleljen az öntözésfejlesztésért. Úgy látja, hogy nemzetgazdasági szempontból is jelentős kérdés az aszály miatt kieső termés, azonban az éghajlati szélsőségek miatt már az élelmiszerellátás biztonsága is veszélyben van. Az agrárgazdaság a kritikus infrastruktúra része, Magyarország létfontosságú rendszereleme, biztonságos működése elengedhetetlen a társadalom létfontosságú feladatainak ellátásához, ennek alapja viszont a vízbiztonság megteremtése - hangsúlyozta.

Fel kell pörgetni az öntözésfejlesztést Magyarországon!

A NAK mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos feladata, hogy segítse a termelői vízkereslet kielégítését, a termelők felkészültségét - a megfelelő jogi és szakmai (növénytermesztési, vízgazdálkodási, talajtani, környezet- és természetvédelmi) feltételek ismertetésén, valamint uniós pályázati információk biztosításán keresztül - mondta Győrffy Balázs az Agrárszektornak. Kiemelte, a NAK fontos feladata a termelő igények gyűjtése, megfogalmazása és a jogalkotás felé történő közvetítése, elsősorban a szabályozási környezet egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése érdekében. Emellett az Agrárgazdasági Kamara sok időt szán arra, hogy az öntözés aktualitásait illetően bővítse tagjainak ismeretét a NAK különböző kommunikációs eszközein keresztül.

Terveink között szerepel, hogy a termelőre, illetve a termőterületére szabott, speciális tanácsadással segítsük az öntözött területek növekedését. Mindez azt jelentené, hogy a gazdálkodóknak - az igény és lehetőség keresztmetszetében - egy öntözésfejlesztési tervet készítenénk. Bemutatnánk neki a termőterülethez illeszkedő mezőgazdasági vízgazdálkodási lehetőségeket, az uniós pályázatokat, az öntözési közösségekben rejlő előnyöket, a vízjogi engedélyezéshez szükséges feltételeket és lépéseket, megadnánk a folyamatban résztvevő területileg illetékes vízügyi hatóságok, szakhatóságok, valamint igazgatási szervek elérhetőségeit. Mindezt annak érdekében, hogy a termelőket eligazítsuk az öntözésfejlesztés bürokratikus, ám de annál magasabb uniós támogatási intenzitású megvalósítási lehetőségében

 - tájékoztatta az Agrárszektort Győrffy Balázs. Hozzátette: jól felfogott érdekünk, hogy az öntözés, a vízkormányzás területén végre átütő sikert tudjunk elérni. Ma ez az agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátló tényezője, amit a következő években fel kell számolni. Határozott intézkedések szükségesek az öntözés kiterjesztése érdekében.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?