Megváltoztathatja a világ mezőgazdaságát egy új termesztési technológia. A hagyományos, termőföldhöz kötött termelés mellett ugyanis számos kísérlet indult arra, hogy milyen módokon lehetne a vízben, illetve vertikálisan, felfelé építkezve megtermelni azt az élelmiszert, amire szükségünk van - olvasható a Magyar Nemzet oldalán. Noha Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben járnak az ilyen, és ehhez hasonló kezdeményezések, a világ számos pontján már bebizonyosodott, hogy vannak lehetőségek a hidropóniás rendszerekben. Ezek lényege, hogy a termesztés során nincs szükség termőföldre, mivel a növények egy speciális tápanyagokat tartalmazó oldatban fejlődnek. Ennek a módszernek azonban már létezik egy továbbfejlesztett változata, ez az úgynevezetett akvapónia. Ez valójában egy olyan intenzív növénytermesztési eljárás, amelynek során a víz már folyamatosan kering a kavicságyba ültetett növények tálcái alatt az üvegházban.

Az akvapónia különlegessége azonban nem csak ebben rejlik: ezekben a rendszerekben ugyanis egy haltartály is található. A folyamat során a halak trágyája táplálja a növényeket, amelyek cserébe megtisztítják a vizet, ami visszakerül a tartályba. A rendszer a digitalizációnak köszönhetően a hagyományos kertészeteknél lényegesen kevesebb emberi munkaerőt igényel.

Bár az akvapóniás növénytermesztés során számos kihívással meg kell küzdeni, a megfelelő tudással és innovációval sikeres lehetnek ezek a kezdeményezések. Az Egyesült Államokban például húsz évvel ezelőtt indították el az első kereskedelmi termelésre létrehozott rendszert, Japánban pedig olyannyira bevált a technológia, hogy a szigetországban csaknem teljesen áttértek az akvapóniás, vertikális zöldségtermesztésre. Japánban jelenleg kétszáz ilyen "salátagyár" működik. Magyarországon azonban egyelőre csak kísérleti telepek működnek, illetve néhány hobbikertész saját otthonában rendezett be háztáji "ültetvényt", de közben hamarosan felépül Európa legnagyobb akvapóniafarmja a régióban.

A cseh Future Farming vállalat Brünnben (Brno) megvalósított beruházása már el is kezdődött. Az első, háromezer négyzetméter alapterületű blokkban már folyik is a zöldségtermesztés és a haltenyésztés, s hamarosan a második blokk is készen fog állni a próbaüzemre. Ha a másik két blokk is üzemkész lesz, a farmról napi 2,1 tonna zöldség és évi 320 tonna hal kerülhet a piacra.

Az akvapónia legnagyobb előnye ugyanis az, hogy a fogyasztókat mindennap friss áruval tudja ellátni, a termesztés ugyanis az év minden napján folyamatosan zajlik. A cseh szakemberek szerint egy ezer négyzetméteres akvapóniás farmon egy év alatt ugyanannyi zöldséget lehet megtermelni, mint egy 18 ezer négyzetméteres, hagyományos gazdaságban, a halhozam pedig nagyjából egy húszhektáros halastónak felel meg. További nagy előnye, hogy bárhol felállítható, akár a város közepén is kiépíthető a friss zöldséget és halat termelő egység.