Veszélyes kártevő pusztítja a magyar diófákat: így lehet védekezni ellene

Veszélyes kártevő pusztítja a magyar diófákat: így lehet védekezni ellene

agrarszektor.hu
A fejlődő zöld dió burkán megjelenő barnás, fekete foltok nem sok jót jelentenek. Újabban, mire eljön az ősz, szinte semmi betakarítani valónk nem marad a diófán. Mi okozza a tömeges pusztulást? Dióburokfúrólégy vagy baktériumos fertőzés? Még nem késő, hogy tegyünk valamit, de mit? Vegyszerezzünk, próbálkozzunk valami természetes irtószerrel, vagy létezik még ezeknél is jobb megoldás? Most itt a válasz minden kérdésre!

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Régen úgy hitték, hogy a diófának semmi sem árthat. Az erős hatóanyagokat tartalmazó leveleivel más fáktól is távol tudja tartani a kellemetlen kórokozókat. Mára ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozott, az egyik legsérülékenyebb gyümölcsfánk lett, ami védekezés nélkül kizárt, hogy egészséges gyümölcsöt teremjen. A növényvédelem is a dió esetében jóval bonyolultabb lett, mint pár évtizeddel ezelőtt volt. A dió baktériumos betegsége (Xanthomonas arboricola pv. juglandis), a termésburok barnulás/feketedés - továbbá a klímaváltozással összefüggésben egyre jelentősebb károkat okozó betegségek és rovar kártételek megjelenése - egyre nyugtalanabbá teszi a hazai diótermelőket. Ezt egészíti ki a kártevők oldaláról a nyugati dióburok-fúrólégy. Ez néhány éve szinte leküzdhetetlen gondnak látszott. A nagyüzemi védekezés technológiai problémát jelent, de megoldható feladat. Sokkal komolyabb gondokat jelent az ellene való védekezés a házikerti, illetve a szórvány diófák esetében - mondta a HelloVidéknek Bábel László okleveles kertészmérnökkel.

Idén is év végi díjeső az agráriumban - Nevezzen és nyerjen Ön is!

Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Portfolio Csoport rangos agrárdíjas pályázatát, amelynek célja, hogy egy-egy évben díjazni lehessen a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket. A november 30. -december 1-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat nyerhetik el. A rangos díjakat - amelyeket a november 30-i szakmai program zárásaként, ünnepélyes keretek között adunk át - színvonalas szakmai zsűri ítéli oda. A díjakra a hazai agrárgazdasági élet bármely szereplője pályázhat, illetve javasolhat jelölteket. A Portfolio a nevezéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2022. július 31-ig. A jelentkezésekhez, illetve a nevezésekhez egy űrlapot kell kitölteni és beküldeni, amely a portfolio.hu portálon, az Agrárszektor Konferencia weboldalán érhető el. Az űrlapot ide kattintva is le lehet tölteni. Legyen Ön is az év végi agrár-díjeső részese, nevezzen vagy jelöljön a rangos díjakra!

A nyugati dióburoklégyről a legfontosabb tudnivaló, hogy a dió zöld burkát teszi tönkre, legyek lárvái a zöld burokban élnek, azt rágják, ennek következtében a héj megbarnul, megrothad, és rászárad a dióra. A kártétel miatt a dióbél gyakran összezsugorodik, megbarnul. (Ez sok mindenben hasonlít kinézetre a Xanthomonas okozta fertőzésre.) Akinek az elmúlt években a kertjében állt egy diófa, maga is tapasztalhatta, micsoda károkat okoz ez az invazív légyfajta.

A dióburoklégy alig egy évtizede van jelen Magyarországon

Ez a kétszárnyúak rendjébe tartozó kártevő rovar Észak-Amerikában, az USA déli és Mexikó határmenti területén őshonos. Valamikor az 1980-as évek elején jelent meg Európában, közelebbről Svájcban, ahová feltehetően valamilyen élelmiszerszállítmánnyal hurcolhatták be. A következő évtizedekben fokozatosan tovább terjedt - Szlovénia, Olaszország, Németország, Franciaország, Horvátország, Ausztria volt az útvonal. 2012-ben aztán Magyarországon is felbukkant, de már Szlovákiában és Csehország déli területein is "berendezkedett". A legnagyobb probléma vele az, hogy mivel nincs a mi kontinensünkön természetes ellensége, így beavatkozás nélkül vígan, egyelőre megállíthatatlanul szaporodik. Bábel László szerint az első, amit érdemes tisztázni, hogy bármilyen diófát is ültetünk, számíthatunk arra, hogy a nyugati dióburoklégy előbb-utóbb megtalálja. Ráadásul nem is létezik olyan dióféle, ami ellenálló lenne, vagy ez a légy kevésbé támadná meg. De hogyan vehetjük fel vele így a harcot?

A védekezés módja attól függ, hogy kiskertben vagy nagyobb gazdaságról van-e szó. Ahhoz, hogy hathatósan felvegyük a versenyt ellenük, érdemes a nyugati dióburoklégy életciklusával is tisztába lennünk. Egy nemzedéke van, a talajban, báb alakban, telelnek át. Július elejétől szeptember közepéig tart az elnyújtott rajzásuk, amikor is a kikelt legyek megtermékenyítik egymást. A dióburokba helyezik a petéiket, abból kel ki a lárva, ami a dióburkot eszi. Ennek következtében a dió teljesen tönkre megy, a termés használhatatlanná válik

  - közölte Bábel László, aki még hozzátette, hogy a dióburoklegyek jelenlétéből további problémák is adódhatnak, ugyanis ahol befúrják magukat, ott a gombás fertőzéseknek is szabad útjuk van a terméshez.

A nyugati dióburoklégy lárvája, mikor kikelt, lehullik a földre, ahová beássa magát, aztán báb alakban vészeli át a telet, egészen következő év nyaráig. Kiskertben {vegyszer nélküli védekezési lehetőség}, hogy nejlonfóliát teszünk a diófa alá. A lehulló lárvákat, a lepottyant diókkal és levelekkel együtt összegyűjtjük, megsemmisítjük. Így megakadályozhatjuk, hogy a lehullott lárvák ismét bekerüljenek a földbe, illetve a kikelő imágók elő jöjjenek a talajból. Tehát kell egy nejlonfólia , amit le kell terítenünk a fa korona alatti területre, de Bábel László szerint ugyanezt érhetjük el egy vastag mulcsréteggel is, amit közben folyamatosan cserélgetni kell, a régit pedig meg kell semmisíteni. De ez a védekezés sem 100%-os, hiszen akár a szomszédból is bármikor át tud repülni a légy, és megint csak oda lehet a termés.

A másik lehetőség Bábel László szerint az, hogy lepermetezzük a fát - ebben az esetben kontakt és/vagy felszívódó vegyszerrel végzett rovarölő szeres kezelést kell alkalmaznunk. A kontakt hatású permetek közül használhatók erre a célra engedélyezett piretroidok, a felszívódók közül a legmegfelelőbbek a chloronicotinil csoportból acetamiprid hatóanyag tartalmúak. A szakember szerint most van egy új szer, amit nemrégiben engedélyeztek, ez kombi-protekt néven fut, és növényi fehérjékből és cukrokból áll. Ahogy Bábel László mesélte, csalogató hatással bír, a légyfajtákat odavonzza magához (de cseresznyelégy és muslinca ellen is hatásos).

Ezt össze kell keverni egy rovarölő szerrel, mert ez csak csalogat. Ennek az újfajta szernek a nagy előnye, hogy a méhek és a hasznos beporzó rovarok esetében nem okoz kárt, ugyanis nem vonzza őket. Ráadásul nem kell az egész fát sem bepermetezni, elég az aljától a 2/3-át, ameddig felérjük. Ültetvények esetében minden 3-4 sort elég lefújni, mert így is odavonzza a rovarokat, maga a rovarírtó pedig megöli a kártevőket

  - emelte ki Bábel László, aki még hozzátette, hogy a kombi szer alkalmazásánál (ahogy általában is) olvassuk el használati utasítást, ugyanis szigorúan plusz 40 fokos vízben kell feloldani, és nem véletlenül! A zöld diót azonban, ha már lepermeteztük a fát, véletlenül se használjuk, eszünkbe ne jusson befőttet, likőrt készíteni belőle!

Nem is biztos, hogy a dióburoklégy okozza a bajt

A xantomonászos betegség tünetei is nagyon hasonlóak, de ezt a problémát egy baktérium okozza, jellemzője pedig a termés megfeketedése. Ez a kór minden fajta dióra veszélyt jelenthet, a betegség a hajtásokat, leveleket és a termést is támadja, ellentétben a Nyugati dióburok-fúróléggyel, ami csak a termésen jelenik meg. Hajtásokon a betegség fekete, hosszúkás csíkokban jelenik meg, melyek később rákos sebekké alakulhatnak át. A betegség miatt a termésen és a leveleken apró, vizenyős foltok jönnek létre, ezek később besüppednek, megfeketednek, és gyorsan növekedni kezdenek. A xantomonászos betegségnél megfigyelhető, hogy a héj rátapad a dióra, ilyen esetben a dióbél is megfeketedik, és összezsugorodik. A termés felületén a fekete foltokon csillogó baktériumnyákot is láthatunk. Ahhoz, hogy orvosoljuk a problémát, a szakember szerint réztartalmú permetezés javasolt egyszer a virágzás előtt, majd 1-2 alkalommal a virágzás után. Ajánlott a lehullott falevelek és diók rendszeres összeszedése és megsemmisítése. A diónak egyébként még jó pár (közel 50 féle) betegsége ismert, de kétségtelenül a dióburoklégy és a xantomonászos betegség okozza jelenleg a legkomolyabb problémákat.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?