Bajban vannak a magyar gazdák: egyre többen kényszerülnek drasztikus lépésre

Bajban vannak a magyar gazdák: egyre többen kényszerülnek drasztikus lépésre

agrarszektor.hu
Az idei nyár minden termelőnek nagy gondokat okozott, ez viszont különösen igaz az Alföldön tevékenykedő gazdákra. Van olyan megye, ahol a kukoricatermő terület felét kényszerből silózták a termelők, és veszteséges lehet a termelés a megugró költségei és a gyenge hozam miatt. Mindemellett sokan már a műtrágyával is spórolni kezdtek, ami szintén nem szerencsés.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Nyár derekán úgy látszott, hogy a búza, a repce, a kukorica és a napraforgó - kifejezetten az adott növény termelésére vonatkozó - költségei a 2021/2022-es szezonra jellemző hektáronkénti 370-450 ezer forintról 650 ezer körülire emelkednek - válaszolta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Azóta romlott a helyzet, arra viszont egyelőre nincsenek pontos számok, hogy ez költségágon mit takar - tette hozzá. A nyáron betakarított kalászosokat egyelőre jellemzően tárolják a termelők, abban bízva, hogy még emelkedik az áruk. A kukoricánál és a napraforgónál pedig ezek a hozamok sok termelőnél azt jelenthetik, hogy veszteséggel takaríthatják be a terményüket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyelőre nem nagy területen végzett betakarítási adatokból kiderül, hogy idén a napraforgó hektáronként másfél-kettő tonna körüli átlagtermést hozott, de még akadnak még ennél is rosszabb eredmények. A szakember szerint a gazdálkodók többnyire féltermésre számítanak általában. Az elmúlt 5 évben egyébként az átlagtermés egyszer elérte a 3 tonnát, az ötéves hektáronkénti átlag pedig 2,87 volt. A kukorica arányaiban még rosszabb termést hoz, főleg az ország középső és keleti területein. Egyelőre még nem jelentek meg pontos adatok arról sem, hogy a gazdálkodók a bevetett terület hány százalékán döntöttek a kényszersilózás mellett. Annyit viszont lehet tudni, hogy Békés megyében például a kukoricaterület felét, nagyjából 45 ezer hektárt érintett. A megmaradó területen pedig 1-4 tonna közötti termésátlagról számoltak be eddig a gazdálkodók. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Az őszi vetésű növények vetőmagellátásával kapcsolatban többen panaszkodtak amiatt, hogy leszűkült az elérhető fajtaszortiment. Csősz Tibor szerint arra most kevés példa lehet, hogy már a tavasszal a földbe kerülő növények vetőmagjait is beszerzik a termelők, mert a lehető legnagyobb mértékben próbálják csökkenteni a kiadásaikat. Műtrágyából például a gazdálkodók jelentős hányada be szokta szerezni a teljes szezonra számolt szükségletét, most viszont ez távolról sincs így. A mesterséges tápanyagpótló ugyanis jelentősen megdrágult, az elérhetősége is rendkívül hektikus, ráadásul a péti nitrogénműtrágya-gyár is leállt egy ideje, és jelenleg készletből árusít. Arról pedig szintén nincs információ, hogy ez meddig lehet elég

- írja a lap.

A szakember hozzátette, hogy már sok helyről jelezték, hogy 10-30 százalékkal visszafogják a műtrágya-kijuttatást. A kérdés az, hogy ez mennyire általános, hiszen a nyugati megyékben - ahol ugyan volt aszály, de nem olyan pusztító, mint másutt - a jelenlegi árak mellett még van fedezet a termelésen. A déli, délnyugati országrészből 6-7 tonnás előrejelzés érkezett, a legoptimistábbak a kisalföldi termelők voltak, onnan 6-8 tonna körüli becslések jöttek. 

EZ IS ÉRDEKELHET

A kukoricánál azokat a táblákat kezdték el betakarítani, amikről nem tárolták be a terményt, hanem kombájn mellől értékesítették, például etanolgyárnak. A szárítás azonban elképesztő mértékben megdrágult az emelkedő gázárak miatt. Hogy pontosan mennyire, arról még jelenleg nincsenek is pontos információi az érdekképviseletnek, mert ez az adott gazdálkodó gázárszerződésétől függ. Csősz Tibor információi szerint sok ilyen kontraktus október 1-jével újul meg, és elég valószínű, hogy nem is tartalmaz majd konkrét árat, hanem majd a mindenkori tőzsdei árhoz kötik. A kialakult helyzet miatt sok termelő, amíg csak tudja, „lábon hagyja” a kukoricát azért, hogy kint a táblán minél többet tudjon veszíteni a víztartalmából, ezzel spórolva a szárításon. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?