A leggyakoribb gond, hogy túl alacsony hőmérsékletű vízzel (ez főleg a fúrt kutakra jellemző), valamint nagyon gyorsan, rövid idő alatt öntözik meg a növényeket. Ebben az esetben a nagy hőmérséklet különbség okozhat rövid ideig tartó „sokkhatást”, de általában ez sem jelentős. A klasszikus „megégést” az okozza, ha a növények felületén maradó vízcsepp nagyítóként összegyűjti a napsugarakat, ami apró pöttyökben égési foltként jelenhet meg. Ha az öntözés adagja nagyobb és már az egész levélfelület nedves, akkor ez a hatás nem észlelhető.
Így maradhat minden zöld a kánikula idején: erre oda kell figyelni
A nagyobb területek öntözését többségében felszíni vizekből, víztározókból teszik, ahol a vizek hőmérséklete a nyári időszakban 22-28 Celsius fokos is lehet, ez biztosan nem okoz negatív hatást az öntözés során. A korszerű öntözőrendszerek (pl. csepegtető öntözés) pedig egyáltalán nem okoznak semmiféle negatív hatást a növények számára. Esőszerű öntözés esetén a megfelelő szórófej választással minimálisra csökken mindenféle kockázat, hiszen a megfelelő cseppméret a levegőben, és a növény felületén, vagy a talajon gyorsan felmelegszik, illetve hűti a környezetét, ami a növényeink számára a magas nyári hőmérsékletek esetén inkább előny, mint hátrány!
