Így élhetik túl a brutális fagyot a növényeid: ezek a trükkök tényleg működnek

Így élhetik túl a brutális fagyot a növényeid: ezek a trükkök tényleg működnek

agrarszektor.hu
A tél utolsó hónapjába fordultunk, ám eddig maximum csak a naptár szerint vehettük észre, hogy a leghidegebb évszakban vagyunk. Sokszor ugyanis szinte tavaszias volt az idő, ami a természetet is „megviccelte”, hiszen számos helyen láthattuk, hogy rügyeznek a fák vagy éppen nyílnak a virágok. Mindez pedig rossz hír a termelők számára is, mivel, ha hirtelen betörnek a fagyok Magyarországra, akkor rengeteg növényt érheti kár. Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, azonban egyre nagyobb területen találkozhatunk vízborítottsággal, ami szintén gondot okoz. Fel van tehát adva ismét a lecke az agrárium szereplőinek, kérdés, hogyan tudnak majd megbirkózni vele.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Óriási problémával szembesülhetünk, abban lehet bízni, hogy most valóban beköszönt az az időjárás, amiben még a nyugalmi állapotba vissza tudnak térni akár a szántóföldi növények, akár a kertészeti kultúrák. Hiszen, mint már az utóbbi években megszokhattuk, márciusban és áprilisban is megérkezhet a fagy, amit senki se vár. Jelenleg az lenne a normális, ha 20 centi hó lenne - 5 fokkal. Így a kártevők is csökkennének, a kontinentális klímához szokott növények, állatok és emberek szempontjából is jó lenne. Az lenne a legideálisabb, ha a természet megtalálná önmagát - mindez azonban egyelőre csak vágy, és nem a tények (sajnos).

EZ IS ÉRDEKELHET

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közléséből kiderült, hogy a szokatlanul enyhe időjárás jelentős csapadékkal párosult, ami a talajok telítettségét kellően növeli a nagy fokú aszályt követően. Sok esetben tapasztalható, hogy a felső réteg számos helyen telítetté vált, azonban jó néhány területen az alsóbb rétegek esetében még mindig szárazsággal találkozunk. Az enyhe idő következtében a termoindukció hatására az őszi kalászosok vernalizációja romlik, mely a generatív szakaszt ronthatja. A korán elvetett állományok esetében ez a folyamat viszont már decemberben lezajlódott, így a fotoperiodusok, a megfelelő hosszú nappali megvilágítás kedveznek a fejlődésnek.

Jelentősebb probléma inkább a károsítók megjelenése, főként az őszi káposztarepce esetében a repce szárormányos, mely ellen a vízborított területeken nehéz a védekezés. Az őszi kalászosok esetében a vírusvektorok és néhány levélbetegség már komoly problémát okozhat a hőmérséklet és csapadék függvényében. A NAK egy nagyon fontos dologra felhívta a termelők figyelmét: amennyiben 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodnak, és szántóföldi kultúrában végeznek rovarölő szeres kezelést, akkor naprakészen, a kezelést követő 24 órán belül jelentési kötelezettségüket teljesíteniük kell a Nébih felületén!

EZ IS ÉRDEKELHET

Probléma probléma hátán

Mivel az ország nagy részén nem esett tartósan fagypont alá a hőmérséklet, ez negatív hatással lehet a növényfiziológiai folyamatokra is, ráadásul számos növényvédelmi problémát generálhat az enyhe idő (melyet fentebb is említettünk).

A megzavart vegetációs ciklus a gyümölcsfákra kifejezetten veszélyes lehet. Az elmúlt években és a közeljövőben is a gyümölcsösök fagykár kérdéskörét már nem a téli fagykár határozza meg, hanem döntően a tavaszi fagykárosodás, amely a szélsőséges időjárásból adódik. Az enyhe időjárás során a nedvkeringés, a rügyek megindulását követően jelentkező fagyos periódusok visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok akkor érik a növényt, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van

- tudatta a NAK.

Hozzátették, hogy nem igazán szokott komoly fagykárosodás lenni a téli nyugalmi időszakban, hiszen a gyümölcsfajok nagy része ilyenkor akár a -20 Celsius-fokot is gond nélkül elviseli. Főleg a tavaszi virágzáskor azon gyümölcsfajoknál fordulhat elő fagykár, amelyek termeszthetőségük északi határán helyezkednek el Magyarországon - ide tartozik a csonthéjas gyümölcsfajok közül többek között a mandula a kajszi és az őszibarack is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így vehetjük fel a harcot a fagy ellen

Ha védekezésről van szó, akkor különbséget kell tenni a fagy milyensége között. Ha a fagy kialakulását a légtömegek áthelyeződése okozza, akkor szállított vagy adventív fagyokról beszélünk. Ebben az esetben kiszolgáltatottak vagyunk, mivel kevésbé lehet védekezni ellene, a kisugárzási fagyok ellen viszont már lehet eredményesen, a lehetőségeinkhez mérten védekezni, ellenkező esetben tetemes kárunk lehet a termés kiesés következtében, és további problémákat okoz a növény életében. Fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetjük a fagyos időszakok káros hatásait, és erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőségünk van.

Az Agrárszektor korábban megírta, miket tehetünk, hogy megóvjuk növényeinket a hidegtől: először is, felkészültnek kell lenni, hiszen már látszik, hogy a fagyok beköszöntöttek az országba. A növények téli védelemmel kapcsolatos igénye igen változó. Amit biztosan lehet tudni, hogy a fagyérzékeny növényeket óvnunk kell, például teleltetéssel. De mi a teendő például a „mérsékelten fagytűrő”, „a kevéssé fagyérzékeny” növényekkel vagy a fiatal, frissen ültetettet fákkal, cserjékkel stb.? Ezek bizony feladhatják a leckét, hogy miképpen védjük őket a mínuszok ártalmaitól. Nos, ezekben az esetekben az egyik alapvető teendő a gyökérzet feletti talaj, a törzs földközeli részének takarása, kupacolással történő védelme. Mit használhatunk ehhez? Többek között

  • Földet,
  • lehullott leveleket,
  • növényi nyesedéket,
  • komposztot,
  • szalmát,
  • tőzeget.
EZ IS ÉRDEKELHET

Egy másik lehetőség, ami üzemi szinten jobban használható, a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikroszórófejekkel oldanak meg, amit akkor üzemeltetnek, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont fölött van, így hűtik a fák felületét - és így akár egy héttel is eltolóik a virágzás ideje. Sőt virágzási időszakban is alkalmazhatjuk, amikor a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, mindaddig, amíg a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik, vagyis, amíg a jég a hőhatás következtében felolvad

- fogalmazott a NAK.

De ez még mindig nem minden, hiszen a fák közé elhelyezett füstölőkkel is van lehetőségünk a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra” vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony. Az évenkénti rendszeres metszéssel pedig biztosítani lehet, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjön a fákon, ahol nem mellesleg még a gyümölcs mérete is kedvezőbb lesz. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy kajszi esetében 40%-os virágfagykár, míg őszibarack esetében 60%-os virágfagykár esetén is megfelelő termésmennyiséggel lehet számolni. Kismértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható, ami nem elhanyagolható, ugyanis az jelentős munkaerő ráfordítást igényel. Összességében tehát elmondható, hogy a lehetőségeinkhez képest mindent el kell követni, hogy a tavaszi fagyok - melyek várhatóan évről évre egyre gyakoribbak lesznek - okozta károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni tudjuk, mert a legnagyobb kár az, ha kimarad a termés.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?