Minden növénynek van egy úgynevezett hidegtűrési küszöbértéke. Az őszibaracknál például a vesszők már mínusz 23–24 foknál elfagynak, miközben maga a fa akár mínusz 25 foknál hidegebbet is kibírhat. A dió és a cseresznye szintén jól tűri a hideget, ugyanakkor a cseresznyénél a virágrügyek már mínusz 22 fok körül károsodhatnak, ami a következő évi termést nullázhatja le. A különbség tehát nemcsak fajonként, hanem az adott növényen belül is jelentős lehet, hiszen másképp reagál a fa teste, a vessző és a rügy. A szakember hozzátette, nem az számít, hogy hetekig mínusz 10 fok van-e, hanem az, hogy egyszer átlépi-e a hőmérséklet azt a bizonyos küszöböt, akár csak pár órára.
Legyalulta a fagy az ültetvényeket – esélytelen volt a védekezés
Nem a tél milyensége a döntő, hanem az a legalacsonyabb hőmérséklet, amit a növény akár csak néhány órára is megkap
- fogalmazott Harcz Endre az Agrárszektornak.
A fagykár kialakulásához Harcz Endre szerint négy feltétel együttes jelenléte szükséges: legyen hó a talajon, legyen felettünk sarkvidéki eredetű hideglevegő, legyen derült az ég, és legyen szélcsend. Hó nélkül ugyanis a talaj hője még képes valamennyire „fűteni” a fölötte lévő légréteget, ám vastag hótakaró esetén ez a hatás megszűnik. Ilyenkor a talaj hője nem jut fel a levegőbe, és akár 5–10 fokkal is hidegebb lehet a felszín közelében, mint hó nélkül. A derült, szélcsendes éjszakák tovább súlyosbítják a helyzetet, mert ilyenkor erős a kisugárzás, a hő gyorsan eltávozik a csillagos ég felé, ráadásul a párolgás is további hőelvonással jár.
A hó egyáltalán nem áldás hiszen, ha vastagon fedi a talajt, akár 5–10 fokkal hidegebb is lehet miatta.
A hóval kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Gyakran hallani, hogy a téli csapadék, a hó jót tesz a vetésnek, növeli a talajnedvességet, és védi a növényeket. Harcz Endre szerint ez nem ilyen egyszerű. Hó nélküli, száraz fagyos telek után is volt már átlagos búzatermés, míg a megfagyott talajra hirtelen lehulló és elolvadó hó sokszor egyszerűen elfolyik, nem szivárog be. A hó emellett lezárja a talajt, megakadályozza annak szétfagyását, ezáltal természetes szerkezetjavulását, és összességében fokozza a hideget. Ugyanakkor tudatosan használva mégis hatékony eszköz lehet a fagy elleni védekezésben.
Végzetes hiba a kertben: így soha ne metszd a gyümölcsfákat télen
Így lehet hatékonyan megvédeni a növényeket
Ha egy növényt sikerül hóval teljesen betakarni, egyfajta „iglut” képezve akkor a hó alatti 0–3 fokos környezet megvédi a légköri fagytól. Egy kisebb füge- vagy datolyaszilva fa esetében például már az is sokat segíthet, ha a törzset és az alsó ágakat felkupacoljuk, betemetjük hóval egy-két méter magasságig, ugyanis a hó felett elfagyhat ugyan a növény, de alatta életben marad, és tavasszal a hóval betakart részéről újra hajt. Nagyobb fáknál ez nyilván nehezebb, de a módszer elve ugyanaz.
A takarással kapcsolatban is gyakori a félreértés. Sokan úgy gondolják, hogy elég bebugyolálni, “felöltöztetni” a növényt, csakhogy a növény nem termel hőt. Ha csak körbetekerjük egy fóliával vagy takaróval, az rövid időn belül átveszi a külső hőmérsékletet, és nem véd meg semmitől. A hatékony védekezés alapja az, hogy a takarás alá szabad talajfelület is kerüljön, amelynek hője képes mérsékelni a hideget.
A növény nem fűt, csak akkor véd a takarás, ha a talaj hőjét is bezárjuk alá.
Harcz Endre szerint ezért olyan megoldás kell, ami teljesen szigetel és nem légáteresztő. Így a takarás alatt a talaj mínusz 3 vagy akár 0 fokos hőmérséklete képes ellensúlyozni a kinti mínusz 15–20 fokot, miközben a kisugárzás okozta hőveszteség is jelentősen csökken. Fontos, hogy a takarás zárt legyen, ha bárhol bejut a hideg levegő, akkor az így nem nyújt valódi védelmet. A szellőztetés csak akkor indokolt, ha hetekig marad fenn a takarás, nem pedig akkor, amikor néhány napra extrém hideg érkezik.
A szakember arról is beszélt, hogy a fagy hatása attól is függ, milyen időjárás előzi meg. Ha enyhe, csapadékos idő után hirtelen zuhan a hőmérséklet, a növények szövetei még sok vizet tartalmaznak, ami megfagyva roncsolja a sejteket. Tartós, száraz hideg esetén viszont a növény valamelyest kiszárad, kevesebb víz marad a szöveteiben, így jobban bírja a fagyot. Ez a különbség főleg akkor számít, ha a hőmérséklet éppen a növény tűréshatárán mozog. Végső megoldásként akár aktív fűtés is bevethető. Egy takarás alá helyezett hagyományos izzó vagy karácsonyfa-égősor meglepően sokat segíthet, hiszen a termelt minimális hő elegendő lehet ahhoz, hogy a kritikus hőmérséklet fölött tartsa a növényt, még extrém hidegben is. Ez a módszer különösen értékes ritka, érzékeny vagy pótolhatatlan növények esetében.
