Az elmúlt hét nagyobb részében napos, száraz, egyre melegebb időben volt részünk, aminek egy, a hét végén érkezett frontrendszer vetett véget. Szombat este még csak foltokban, az északnyugati, északi határ mentén esett, majd vasárnap már sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok. A Dunántúlon károkat okozó, felhőszakadással, villámárvízzel, jéggel és viharos széllel járó heves zivatar is kialakult. Hétfőn még nagy területen hullott számottevő csapadék, elsősorban a Dunántúlon és a déli határ mentén, majd kedden és szerdán inkább már csak kisebb eső fordult elő. Az elmúlt napokban nagy területen hullott 10-30 mm csapadék, de a keleti országrészben jóval kevesebb esett, az Alföld egyes részein például még 2 mm sem - írja a HungaroMet friss agrometeorológiai előrejelzéséből. 

A Dunántúlon az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagyjából megfelel az átlagosnak, míg keleten rosszabb a helyzet: a Viharsarokban például március vége óta alig hullott csapadék. Az egyenlőtlen csapadékeloszlást a talajok nedvességtartalma is tükrözi: a Dunántúlon az elmúlt napokban sokat javult a helyzet, arrafelé kedvező a talajnedvesség. Az Alföldön pedig a felszín közeli réteg immár teljesen kiszáradt, így ott nagy területen alakult ki közepes vagy nagyfokú aszály az egyelőre sekélyen gyökerező nyári növényekre vonatkozóan. A hőmérséklet csúcsértéke a múlt héten csütörtöktől egyre nagyobb területen haladta meg a 25 fokot, ami szombaton többfelé a 30 fokot is elérte. Az érkező frontrendszer hatására vasárnap az északnyugati országrészben, majd hétfőre már országszerte 15 fok közelébe estek vissza a maximumok és azóta is hűvös levegő érkezik fölénk. Ez az érték már elmarad a sokéves átlagtól.

Jó állapotban vannak ezek a növények

Az őszi vetések a csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce még virágzik. A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk. Bár a mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de sürgősen kiadós esőre lenne szükség. A kukorica és napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. Az április második felében csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, az Alföldön és a Kisalföldön azonban nagy területen száraz volt a talaj, ezért rendkívül nehezen, egyenetlenül keltek a növények. A Kisalföld azóta megázott, arrafelé sokat javultak a körülmények, de az Alföldön nagy területen csontszáraz a felső talajréteg, kritikus a helyzet.

A következő egy hétben jellemzően hűvös, csapadékszegény időre számíthatunk. Ma elsősorban az ország déli és délkeleti területein, vasárnap pedig főként keleten fordulhat elő eső, másutt inkább csak szórványos záporokra van kilátás. A hét közepéig területi átlagban 10 mm alatti csapadékmennyiség valószínű, vagyis nagyobb területeken továbbra sem várható számottevő eső. Ennek következtében a talajok tovább száradnak, különösen az Alföldön, ahol nem várható az aszály enyhülése. A növények lombja csak ma, délen maradhat hosszabb ideig nedves. A felhőzet mennyisége fokozatosan csökken, és többfelé kisüt a nap. A hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál alacsonyabb marad: a fagyosszentek idején nappal mindössze 13 és 19 Celsius-fok közötti maximumokra lehet számítani, míg az éjszakai órákban 10 fok alá süllyed a hőmérséklet, a hidegre hajlamos vidékeken akár gyenge fagy is előfordulhat.