Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
A kormány új rendelettervezete a kelet-magyarországi térségben kijelölt különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetekben szigorítaná a felszín alatti vízhasználat feltételeit. A javaslat elsődleges célja az ivóvízkészletek védelme és a vízbázisok fenntartható kezelésének biztosítása, különös tekintettel a régióban tapasztalható súlyos aszályhelyzetre - jelentette a Portfolio.
A szabályozás időszerűségét alátámasztja, hogy Magyarország keleti részét, különösen az Alföldet kritikus szárazság sújtja. A HungaroMet adatai szerint júniusban egyes területeken a csapadék mennyisége mindössze 5 mm körül alakult, a 90 napos csapadékhiány pedig 50-120 mm között mozog. A talaj felső egy méteres rétege rendkívül száraz, ami már a növények vízellátását is veszélyezteti. A tervezet által érintett körzetek a Tiszántúl északi és keleti részét fedik le, beleértve a Kraszna-, Szamos- és Lónyay-főcsatorna-völgyét, a Nyírség több részét, valamint a Szatmári-, Beregi-síkot és a Bodrogközt. Ezek a területek a FETIVIZIG, TIVIZIG vagy ÉMVIZIG illetékességi területéhez tartoznak.
A javaslat értelmében minden nem háztartási célú vízkivételt biztosító létesítményt hitelesített, folyamatos mérésre alkalmas vízmérővel, illetve digitális kútvízmérővel kellene felszerelni. Új kutak létesítése előtt kötelezővé válna monitoringrendszer kialakítása, amely legalább három megfelelően szűrőzött megfigyelő kút telepítését vagy meglévő kutak bevonását jelentené. A monitoring rendszerre vonatkozó terveket a kút létesítése előtt be kellene nyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz, és a jóváhagyáshoz szükség lenne a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulására is.
A mérési adatokat elektronikusan kellene rögzíteni és az illetékes hatóságok számára hozzáférhetővé tenni. A tervezet jelentősen korlátozná, hogy ki létesíthet ivóvízellátást szolgáló kutat a védett vízadó rétegekre. Erre kizárólag víziközmű-szolgáltató vagy közösségi ellátásra jogosult szervezet kapna engedélyt, ami kizárná a magánszereplőket és kisebb intézményeket a saját ivóvízkút létesítésének lehetőségéből a kijelölt területeken. Az engedélyezési eljárások a jövőben részletes állapotértékeléshez kötődnének. A vízügyi igazgatási szervek kétévente értékelnék a vízszint-süllyedési trendeket, és ha azok meghaladnak egy bizonyos határértéket, kezdeményezhetik a vízjogi engedélyek felülvizsgálatát, módosítását vagy akár visszavonását is.
Nagy István: ingyen biztosítja a kormány a gazdáknak az öntözővizet
A rendelet a vízhasználat mennyiségét is korlátozná: egy engedély legfeljebb évi 40 ezer köbméter víz kivételére jogosítana fel, ami egyes intenzív öntözési gyakorlatok esetén komoly korlátot jelenthet. A tervezet emellett lehetővé tenné a tényleges vízhasználat műholdas, távérzékelési módszerekkel történő nyomon követését is. A társadalmi egyeztetés alatt álló rendelet kihirdetés esetén harminc nappal később lépne hatályba. A szabályozás az Európai Unió 2000/60/EK vízkeretirányelvének való megfelelést is szolgálja, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletek jó állapotának biztosítását írja elő a tagállamok számára.
Az új előírások várhatóan jelentős kihívást jelentenek majd a kelet-magyarországi vízhasználók, különösen a mezőgazdasági termelők számára, akiknél az öntözésre használt kutak kulcsszerepet játszanak a termésbiztonság fenntartásában. Bár a szabályozás a vízkészletek fenntartható kezelését célozza, a monitoring rendszerek kiépítésének és üzemeltetésének költségei, valamint az adminisztratív terhek növekedése komoly gazdasági következményekkel járhat a térség szereplői számára.
