Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Gregácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Cégcsoport igazgatósági elnöke a 4. Európai Cirokkonferencia workshopján cirok termesztésével és a felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi évek szélsőséges időjárásának köszönhetően a kukorica nagyon kockázatos növénnyé vált itthon, a cirok viszont jól alkalmazkodott a magyar klímaviszonyokhoz. A szemes cirok optimális körülmények között 5-7 tonna/hektáros hozamokra képes, de még aszály idején is 3-4 tonnát tud hozni hektáronként, míg a silócirok hektáronként 40-60 tonnányi zöldtakarmányt képes adni. A kultúra előnyei közé tartoznak a kukoricánál jóval kisebb termelési költségek (kisebb inputanyag-igény) és az alacsony toxinkockázat.
Probléma lehet viszont, hogy bizonyos területeken nagyon erős a fenyércirok-fertőzés, ami – mivel rokon növény – lehetetlenné teszi a gyomirtást. A szakember emellett egy új veszélyre, a macrophomina phaseolina nevű gombabetegségre is felhívta a figyelmet, ami tavaly bukkant fel Magyarországon, és jelenleg nincs ellene kémiai jellegű védelem. Harmadik nagy kihívásként Gregácz Zoltán a vadkárt említette, mivel a cirok - sajnos - ízlik az őzeknek, szarvasoknak.
A Kányai Mezőgazdasági Cégcsoport igazgatósági elnöke szerint a betakarítás után a cirkot 15 Celsius-fok alatt kell tárolni, mert ilyen hőmérsékletnél nincs csírázás, nem alakulnak ki gombák, de a rovarok se fejlődnek ki. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kell rovarirtót se használni. Mint mondta, a hűtés olcsóbb, mint a rovarirtás, az pedig már külön előny, hogy nem viszünk vissza vegyszert a terménybe. Gregácz Zoltán ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tárolás során is folyamatos ellenőrzésre van szükség.
A növény felhasználásait illetően a szakember kifejtette, hogy a cirok a takarmányozásban nagyobb szerepet kaphat a jövőben, mivel a víziszárnyasoknál teljesen kiválthatja a kukoricát, míg a tojóknál, sertéseknél és szarvasmarháknál ez az arány 30-70%-os is lehet. Emellett beszélt a kedvező élettani hatásairól is: a cirokkal takarmányozott sertéseknél alacsonyabb esélye van a gyomorfekély kialakulásának, valamint nagyobb élősúly érhető el vele a kérődzőknél. Gregácz Zoltán beszélt arról is, hogy a ciroknak az élelmiszeriparban is megvan a helye, mivel egyre nagyobb igény jelentkezik az egészséges és gluténmentes élelmiszerekre, ez a kultúra pedig gluténmentes és antioxidánsokban, rostokban gazdag. De még akiknek nincs gluténérzékenysége, azoknak se tesz jót a magas gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása, így a cirok számukra is komoly alternatíva lehet. A szakember végezetül azt kérte a nemesítőktől, hogy erősítsék meg a gombabetegségek elleni rezisztenciát, és hogy küszöböljék ki a fenyércirkot a vetőmagból.
Ez a növény lehet a jövő nyertese Magyarországon: jól járhat, aki termeli
Mi a helyzet a nemesítés és a felhasználás terén?
Jöel Alcouffe, az RAGT ciroknemesítési divíziójának vezetője arról beszélt, hogy a cirok az emberi táplálkozásban fontos növény, különösen ott, ahol a klímaváltozás és az alacsonyabb jövedelmek dominálnak. A kultúrára Európában főleg a takarmánycélú felhasználás jellemző, de jön fel az élelmiszeripar is. A szakember elmondta, hogy a nemesítésben a főbb célok a korábbi érési idő elérése, a hozam növelése, a növény felépítésének erősítése, az ellenállóképesség fokozása és a mag beltartalmi értékeinek javítása. Jöel Alcouffe végezetül ismertette a Nitrosorg együttműködési projektet, amely konkrét célokat tűzött ki maga elé: a minőség maximális javításával javítani kívánja a fajtaszelekciót, különös tekintettel a fehérjetartalomra, az emészthetőségre, valamint a baromfitakarmányozásra való alkalmasság előtérbe állításával. A projekt másik fő célja pedig a nemesítőknek való tudásátadás.
Beatrice Saggiorato, az észak-olaszországi La Veronese Molino e Riseria Martini értékesítési és marketing menedzsere a cirok élelmezési célú felhasználásáról beszélt, és arról, hogy kifejlesztettek egy megoldást a cirokkeményítő kocsonyásítására, amely a korábbiaknál jóval kedvezőbb felhasználást tesz lehetővé. Ez a folyamat akkor történik, amikor a keményítő szemcséke vízzel vegyítve felmelegítik: ekkor ezek elveszítik a kristályos szerkezetüket és megduzzadnak. Ebben a formájukban megnövekedett viszkozitás jellemzi a cirokkeményítőt, ami a sütésnél hasznosabb, ugyanis javítja a textúrát, növeli a kész termék tömeget és a ropogósságát. És hogy ez miért fontos? Mert elősegíti a termék sztandardizálását, javítja a folyamat stabilitását és ellenőrizhetőségét, valamint a kéz termék minőségét is.
