Az aszály és a kártevők az idén sem könnyítették meg a hazai fenyőfatermesztéssel foglalkozó gazdálkodók dolgát, hiánytól azonban ebben az évben sem kell tartani. A hazai termelők bőséges kínálattal várják a vásárlókat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint hazánkban mintegy 3 ezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben - a Mátra és a Bükk környékén -, valamint Nógrád és Heves megyékben is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A karácsony előtti hetekben évente 1,8-2 millió fenyő talál gazdára, ennek a mennyiségben ma már jelentős része, csaknem 70%-a nordmann fenyő. Az elmúlt évtizedben ez a fenyőfaj vált a legnépszerűbbé hazánkban, megelőzve a hosszú ideig csúcstartó lucfenyőt és a kékes színű tűleveleivel gyönyörködtető ezüstfenyőt. Míg korábban a nordmann fenyők importból érkeztek hazánkba, a külföldi tűlevelűek ma már csak választékbővítőként érkeznek az országba.

Az ünnepekre célszerű előnyben részesíteni a vágott fenyőt, a „földlabdás” fenyővel szemben, ugyanis jó minőségű és a kiültetés után is megmaradó fenyő speciális nevelést igényel. Amennyiben valaki a földlabdás fenyőfa mellett dönt, úgy fontos, hogy kizárólag hivatalos díszfaiskolából szerezze be a növényt.

A NAK közlése szerint bármely fajtára essen is az ember választása, a legfontosabb, hogy megbízható helyről, lehetőség szerint termelőtől vásárolja meg a karácsonyi ünnep ékének számító fenyőfát. A termelők minden évben, szinte az ország összes településén megjelennek kínálatukkal. A fenyővásárok jellemzően december elején kezdődnek és egészen Szentestéig tartanak. A vásárlást követően érdemes hűvös helyen - teraszon, erkélyen, garázsban esetleg pincében - tartani a fát, vízbe tenni azonban nem szükséges, hiszen a kivágott fa már nem vesz fel ilyenkor vizet.

A tévhitekkel ellentétben, a piacra kerülő áruk fenyőfák nem erdők „kiirtásából” erednek, származnak, hanem célültetvényeken történő termesztésből állítják elő. Az az állítás sem állja meg a helyét, miszerint akik műfenyőt választanak, környezettudatos döntést hoznak. Miközben a karácsonyfa célra termesztett fenyők oxigént termelnek, a műfenyők előállítása, megsemmisítése komoly környezeti terhelést okoz.

A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.