Európában a kontinens déli felén anticiklonális hatások érvényesülnek: döntően derült, napos az idő, az éjszaka képződött pára- és ködfoltok gyorsan feloszlanak. Egy-egy helyen erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés az Ibériai-félszigeten, ezért záporok, zivatarok is kialakulnak. Villámlás Norvégiában is előfordult egy ciklonhoz köthetően, amely az egész Skandináv-félsziget időjárását alakítja.

Emellett a félszigeten helyenként havazás is kialakult, köszönhetően a térséget kitöltő hideg légtömegnek; a hőmérséklet napközben nagyobb területen 0 fok alatt marad arrafelé.

A légörvény hidegfrontja egészen az Alpokig nyúlik le, de számottevő csapadékot nem okoz. Előterében azonban a hőmérséklet bőven a sokéves átlag fölé emelkedik, a Germán-Lengyel-alföldön 17-19 fok van, ami az ilyenkor megszokottnál 10-12 fokkal melegebb időt jelent. A Kárpát-medence időjárását alapvetően magasnyomás alakítja, majd a hidegfront súrol bennünket, hétfőn nyugat felől pedig egy magassági hidegcsepp is közelít, ezért megnövekszik a felhőzet, és a Dunántúlon egy-egy zápor előfordulhat.

Idehaza vasárnap a napos időt kevés fátyolfelhő zavarta csupán. Estétől nyugat felől egyre több, vastagabb felhő érkezik, ezért hétfő délelőtt nagyobb területen lehet erősen felhős az ég. A felhőzet eközben nyugat felől csökken, és egyre többfelé naposra fordul az idő, a Dunántúlon gomolyfelhők képződnek. Nyugati tájainkon éjszaka elvétve, hétfőn napközben néhol alakulhat ki zápor, máshol nem valószínű csapadék. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +5 fok között valószínű, keleten, északkeleten csökkenhet nagyobb területen hűlhet fagypont alá a levegő. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 12 és 17 fok között alakul.