Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
Szombat reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szombati (2026.04.11.) napon.
2026.04.11. szombat: Az ország felhős, borongós délnyugati felén is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, kisüt a nap, míg a kezdetben napos északkeleti, keleti országrészben gomolyfelhők képződnek, melyek estére feloszlanak. Összességében általában sok napsütés várható. Csapadék nem valószínű, legfeljebb elvétve fordulhat elő csepergés, kisebb zápor. Gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között alakul. Késő estére 1 és 10 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli az arra érzékenyek szervezetét.
A következő napon várható időjárás
2026.04.12 vasárnap: A kezdetben borongós dunántúli tájakon is szakadozik, csökken a felhőzet, kisüt a nap, míg keletebbre a kevés fátyol-, illetve gomolyfelhő mellett napos időre lehet számítani. Csapadék nem várható. A keleties szél többnyire mérsékelt marad, az Északnyugat-Dunántúlon lehet élénk széllökés.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 18 fok között várható.
Friss híreink:
Méregdrága lett ez a magyar húsféle: durva, mennyit kérnek kilójáért
A magyarok évente fejenként több mint 30 kilogramm baromfihúst fogyasztanak, és leginkább a megszokott csirkét, pulykát vagy kacsát választják. A tömegtermelésből származó fajták uralják az üzletek kínálatát, miközben a régi, őshonos magyar baromfik szinte észrevétlenül háttérbe szorultak. Pedig ezek a fajták egykor a vidéki gazdálkodás alapját jelentették, mára azonban több közülük a kihalás szélére került, sőt volt, amely majdnem teljesen eltűnt. Megőrzésük nemcsak hagyományőrzés, hanem a biológiai sokféleség és a jövő élelmiszer-biztonságának szempontjából is kulcsfontosságú. Ugyanakkor, ha valaki ilyen húsokat szeretne fogyasztani, előfordulhat, hogy mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Marad a drága műtrágya: egy gramm tartalék sincs a hazai raktárakban
A közel-keleti konfliktus hatásai egyre mélyebben gyűrűznek be a globális műtrágyapiacba: miközben rövid távon az ellátás még biztosított, az energiaárak emelkedése és a logisztikai kockázatok gyors áremelkedést indítottak el. A piaci szereplők szerint mindez egy új korszak kezdete lehet, ahol a műtrágya – és vele együtt a mezőgazdasági termelés költsége – tartósan magasabb szinten stabilizálódik, komoly kihívások elé állítva a gazdálkodókat és az élelmiszer-ellátási láncokat világszerte.
Ezen múlhat a repce sikere idén: sok gazda még mindig rosszul csinálja
Az őszi káposztarepce tavaszi fejtrágyázása az egyik legösszetettebb és legkritikusabb technológiai elem a szántóföldi növénytermesztésben, amely alapvetően meghatározza a termésszintet és az olajtartalmat. A szélsőséges időjárási körülmények, a talajállapotok közötti jelentős különbségek, valamint a tápanyagok hasznosulásának bizonytalansága miatt a gazdálkodók egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A szakértők szerint ma már nem elegendő a hagyományos, egyoldalú tápanyag-utánpótlási gyakorlat, ugyanis a siker kulcsa a komplex, helyspecifikus szemléletben, valamint a különböző tápelemek egymásra hatásának tudatos kezelésében rejlik.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Horror a török plasztikai sebészeteken: rengeteg magyar jár oda olcsón műttetni, de ezzel senki se számol
Törökország mára a plasztikai sebészeti turizmus egyik globális központjává vált: nem csoda, hiszen az esztétikai műtéteket akár több százezer forinttal olcsóbban, all inclusive csomagban, rövid várólistával és luxusszállással kínálják a külföldieknek. Mindeközben a magyar árak folyamatosan emelkedtek az elmúlt években, így itthon is egyre több páciens kezd el külföldi megoldásokban gondolkodni. A különbség azonban nemcsak az árban mérhető: a kockázatok, az utánkövetés és a valódi szakmai színvonal megítélése is kérdéseket vet fel.










