A száraz áprilisi időjárás és az elmúlt szeles időszak gyepes és fás területeken, erdőtelepítésekben, erdőfelújításokban és az idősebb erdőtársulásokban is kiszárította a holt biomasszát (avar, tűlevél réteg, lehullott ágak, gallyak). A tűzkockázat kiemelten magas a Duna-Tisza közi homokhátságon, az ott található fenyves és borókás-nyaras erdőállományokban. Mivel Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben az elkövetkező napokban sem várható csapadék, ezért ezeken a területeken nagy kiterjedésű, intenzív koronatüzek alakulhatnak ki, magas ugrótűz potenciállal - írja a Nébih.

Rendkívüli a helyzet Magyarországon: vészjósló dolog bukkant elő a Dunából

A csapadékhiány álló- és folyóvizeink alacsony vízállásában is megmutatkozik, Budapestnél a vízmérce szerda reggel mindössze 84 centimétert mutatott.

A fokozott tűzkockázatot mérlegelve a hatóság április 30-tól, tehát a mai naptól tűzgyújtási tilalmat rendel el a két érintett vármegyében. A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében. A korlátozás ideje alatt szintén nem szabad tüzet rakni a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken sem.

Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva. A tilalommal nem érintett belterületeken is javasolt a zárt égésterű eszközök, elektromos vagy gázgrill használata, a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél ugyanis az égő zsarátnokok többszáz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani a növényzetet.