Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2026.05.11.) napon.

2026.05.11. hétfő: Erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, emellett hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap. Egyre többfelé, több hullámban alakulhatnak ki záporok, a déli órákig kisebb, azt követően már nagy eséllyel zivatarok is. Egy-egy intenzív, heves zivatar is előfordulhat. A délnyugati szelet élénk, főként a Dunántúlon és a Tiszántúlon erős lökések kísérik, zivatarok környezetében viharossá fokozódhat a szél.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 26 fok között várható. Késő estére 12 és 18 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: A hideg- és a melegfrontra érzékenyek szervezetét megterheli az időjárás, ezért sokaknál tapasztalható fejfájás, koncentrációs-zavar, vérnyomás-ingadozás.

A következő napon várható időjárás

2026.05.12 kedd: Erősen felhős idő várható, majd napközben nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet. Többfelé valószínű zápor, zivatar, illetve eső, a csapadék súlypontja délutántól, estétől a Dunától keletre tevődik át, majd reggelre jórészt ott is lecseng a csapadéktevékenység. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, sőt főként az Észak-Dunántúlon olykor viharos széllökésekre is számítani kell. Napközben 12, 22 fok valószínű, az Alföldön lesz melegebb az idő, de a Nyugat-Dunántúlon délelőttől kezdve már csökkenhet a hőmérséklet.

Friss híreink:

Így védekezhetünk a tavaszi fagyok ellen: itt vannak az alapszabályok

A gyümölcsültetvényekben egyre nagyobb károkat okoznak a tavaszi fagyok. Számos olyan típusú fagy alakult ki az elmúlt években, amelyek ellen műszaki vagy gazdaságossági szempontból is nehéz védekezni. A hatékony védekezéshez a gyümölcsfák élettanának ismeretén felül számos fizikai folyamattal is tisztában kell lennünk, mert a tavaszi fagyok elleni védekezés „tiszta fizika”.

Titkot rejtenek a magyar földek: ezekről a tragédiákról sokan nem tudnak

A mezőgazdasági kaszálási munkák időszaka egybeesik az őzek ellési időszakával, amely Magyarországon jellemzően májusra és júniusra tehető. Ebben az időszakban az őzgidák életük első heteit töltik, és sajátos viselkedési stratégiát követnek: a magas fűben mozdulatlanul, rejtőzködve fekszenek, szinte teljesen szagtalanul, így próbálnak elrejtőzni a ragadozók elől. Ez az evolúciós alkalmazkodás azonban a modern mezőgazdasági technológia mellett komoly veszélyforrássá válik, mivel a gépek közeledtére sem menekülnek el. Ennek következtében a kaszálások során évente jelentős számú őzgida pusztul el, amely megfelelő odafigyeléssel és szervezéssel nagyrészt megelőzhető lenne.

Vaskos fizetéssel csábítják ide a gazdákat: ennyi pénzt vihetnek haza

Szlovákia mezőgazdasága kedvező természeti adottságokra épül, bár területe és termelése európai összevetésben mérsékelt. A síkvidékeken elsősorban gabonaféléket, kukoricát, repcét és burgonyát termesztenek, míg a dombos és hegyvidéki térségekben az állattenyésztés, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés dominál. Az ágazatot erős élelmiszer-feldolgozás egészíti ki, amely az ipari termelés jelentős részét adja, így a mezőgazdaság nemcsak alapanyag-termelőként, hanem feldolgozóipari háttérként is fontos szerepet tölt be. A szektorban dolgozók bérezése viszonylag széles skálán mozog: átlagosan bruttó 980 és 2258 euró között alakulnak a fizetések, ami körülbelül 356 ezer és 822 ezer forint közötti havi jövedelmet jelent.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.