Péntek reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, pénteki (2026.07.03.) napon.
2026.07.03. péntek: Sok napsütésre számíthatunk, miközben egy északnyugatról délkelet felé haladó, szakadozott frontális felhőzet vonul át fölöttünk. A felhőzetből néhol zápor kialakulhat, északkeleten az ég is megdörrenhet. Az északi, északnyugati szél többfelé megerősödik, de egy-egy viharos széllökés sem zárható ki.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 33 fok között alakul.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket terheli meg különösképpen. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet. Az idegrendszer ingerlékenysége gyakran csökken ilyen időjárási helyzetekben, ezért a reflexidő megnyúlhat, a cselekvési reakció késhet, sőt tartós álmosságérzés is jelentkezhet.
A következő napon várható időjárás
2026.07.04 szombat: Napos idő várható gomoly- és fátyolfelhőkkel. Csapadék nem várható. Az északi, északnyugati szél élénk, helyenként erős lesz. Késő délután 26, 30 fok valószínű.
Friss híreink:
Sokakat bosszant a csomagolási díj: így lehetne javítani a rendszer hibáit
A kiterjesztett gyártói felelősség elve szakmailag védhető: aki csomagolást vagy más körforgásos terméket hoz forgalomba, annak részt kell vállalnia a későbbi hulladékkezelés költségeiből. A magyar EPR-rendszer gyenge pontja tehát nem ez az alapgondolat, hanem az, hogy a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és kisebb feldolgozók sokszor díjfizetést, kódkeresést, adminisztrációt és kevés visszajelzést látnak csak belőle. Így pedig nehéz elhinni, hogy a rendszer valóban a körforgásos gazdaságot szolgálja, nem csupán egy újabb költségelemet épít be az árakba.
Óriási összegeket költenek erre a gépre a magyarok: igazi roham indult itthon
A szálastakarmány-betakarítás hatékonysága ma már nemcsak a munkaszervezés, hanem a gazdaságok jövedelmezősége szempontjából is kulcskérdés. Az időjárási szélsőségek miatt egyre szűkebb időablak áll rendelkezésre a betakarításra, ezért a bálázók szerepe is folyamatosan felértékelődik a hazai gazdaságokban. A beruházási kedvet jelenleg jelentősen élénkítik az állattartó telepek fejlesztését támogató pályázatok, miközben a gazdálkodók egyre inkább a nagyobb teljesítményű, magasabb felszereltségű és digitális megoldásokkal ellátott gépeket keresik.
Zajlik az aratás: az már biztos, hogy terméskiesést hozott a pokoli hőség Magyarországon
A 2026-os rendkívüli aszály és a hőhullámok miatt jelentős területi különbségek alakultak ki a hazai búzatermés mennyiségében és minőségében. Bár a korai aratási eredmények vegyes képet mutatnak, hiszen sok helyen kisebb termésmennyiségre számítanak, máshol pedig a magasabb hozam gyengébb beltartalommal párosul, az országos szintű, végleges értékelésre a betakarítás előrehaladtáig még várni kell.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.
