Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Júliusban Modena és Emilia‑Romagna térsége súlyos terméskiesést szenvedett el az intenzív jégesők és a viharos erejű szél miatt. A helyi termelők beszámolói szerint egyes gazdaságokban 70-80%‑os veszteség keletkezett, sőt több ültetvényben szinte teljesen megsemmisült a termés. A károk nemcsak a szilvát és magukat az állományokat érintik, hanem az egyéb létesítményeket, infrastruktúrát is, ami a következő hetekben tovább szűkítheti a régióból érkező szilva mennyiségét.
A dél‑európai térségekben tapasztalható szélsőséges időjárás - különösen a hőhullámok és a vízhiány - tovább rontotta a szilva minőségét, és a gyümölcsök mérete is csökkent. Belgiumban és Dél‑Németországban hasonló problémák jelentkeztek: kisebb gyümölcsméret, rövidebb eltarthatóság és felgyorsult érés jellemezte a szezont. Az extrém magas hőmérséklet miatt a betakarítást korábban kellett megkezdeni, ami szűkítette az exportlehetőségeket és kérdésessé tette a hosszabb távú tárolhatóságot.
Nyugat‑Európa nagybani piacain egyre kevesebb jó minőségű szilva érhető el, ami felfelé hajtja az exportárakat más termelő régiókban. Idén júliusban Olaszországban és Belgiumban a nagykereskedelmi árak 20-30%‑kal haladták meg az előző év azonos időszakának átlagát. Olaszországban július közepén a szilva nagykereskedelmi ára 2,4-2,8 euró/kg (840-980 Ft/kg) volt.
Tompítja némileg az áremelkedés ütemét, hogy a szélsőséges hőség idején Európa több országában visszaesett a szilva iránti kereslet, mivel a vásárlók ritkábban keresték fel a piacokat és az üzleteket, a friss gyümölcs pedig gyorsabban romlott. A gyengébb minőségű tételek egy részét kivonták a kereskedelemből, ami viszont tovább csökkentette a kereskedelmi forgalomban elérhető mennyiséget.










