Szombat reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szombati (2026.08.29.) napon.

2026.08.29. szombat: Északnyugatról délkelet felé szakadozott frontális felhősáv vonul át hazánkon, amely miatt átmenetileg megnövekszik a felhőzet, de emellett több órára kisüt a nap. Elszórtan várható zápor, néhol zivatar, a déli óráktól főként hazánk déli és keleti részén fordulhat elő csapadék. Az egyre nagyobb területen északnyugatira, nyugatira forduló szél megerősödik, kora délelőttig északnyugaton viharossá fokozódik, de zivatarok környezetében másutt is lehetnek viharos széllökések.

A hőmérséklet délután 28, 34, késő este 19, 27 fok között valószínű.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Gyenge hideg fronthatás várható, így az ilyesmire különösen érzékenyeknél fejfájás, erősödő migrén jelentkezhet.

A következő napon várható időjárás

2026.08.30 vasárnap: Többnyire napos idő várható kevés gomolyfelhő mellett. Legfeljebb kevés helyen lehet zápor. A változó irányú szél gyenge vagy mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban 12, 20 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken 10 fok alatti értékek is előfordulhatnak. Délutánra 30 és 35 fok közé melegszik fel a levegő.

Friss híreink:

Évtizedek óta tudtuk, hogy ez vár Magyarországra, most mégis sokkoló a valóság

A hosszan tartó aszály és a szélsőséges hőség nemcsak az agrártermelés helyzetét lehetetleníti el, hanem drámai tempóban alakítja át védett élőhelyeinket is. Bár a szakemberek ezt a folyamatot már évtizedekkel ezelőtt előrejelzték, a legtöbben mégis csak az idei nyáron szembesültek környezetünk jelentős átalakulásával és az eltűnő vagy jelentősen visszahúzódó vízfelületekkel. Az Agrárszektor utánajárt, mennyire súlyos a helyzet a terepen és hogyan viselik védett állatfajaink a pokoli hőséget. Spoiler: rosszul.

Kegyetlen kór terjed idehaza: egyetlen szúnyogcsípés is végzetes lehet

A myxomatózis a házi- és üregi nyulakat érintő, súlyos, gyakran elhullással végződő fertőző betegség. Kórokozója a Poxviridae családba tartozó Myxoma vírus, amelynek terjesztésében kiemelt szerepet játszanak a vérszívó rovarok, elsősorban a szúnyogok és a bolhák. A vírus mechanikus vektoros átvitel során kerülhet egyik nyúlról a másikra: a fertőzött állat véréből táplálkozó rovar később egy fogékony nyulat is megfertőzhet. A kórokozó közvetlen érintkezéssel, illetve fertőzött váladékkal szennyezett tárgyakkal is terjedhet. A vadon élő nyulak emellett fontos rezervoárt jelenthetnek, így jelenlétük és a vérszívó rovarok fokozott aktivitása növelheti a házinyulak fertőződésének kockázatát.

Ezt a gépet támogatás nélkül meg se veszik a gazdák: anélkül lőttek a piacnak?

A magyar önjáró szőlőszüretelőgép-piac továbbra is erősen kitett a támogatási lehetőségeknek, miközben a szőlőterület és a borfogyasztás csökkenése sem kedvez a beruházásoknak. A gazdálkodók számára ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent a megfelelő munkaerő hiánya, miközben a klímaváltozás miatt a szőlő optimális betakarítási időszaka is egyre szűkebbé válik. A szakemberek szerint egy önjáró szüretelőgép jelentős munkaerőt válthat ki, és akkor is gyorsan munkába állítható, amikor a szőlő érettsége miatt különösen fontos lenne a betakarítás időzítése. Várhatóan a következő években is elsősorban a támogatások mozgathatják majd ezt a piacot.

A Pénzcentrumról ajánljuk:

Kevesen tudják az igazságot a mohácsi csatáról: meglepő tévedés derült ki a történelmi helyszín kapcsán

2026. augusztus 29-én pontosan 500 éve annak, hogy a magyar történelem egyik legsúlyosabb veresége bekövetkezett a mohácsi síkon. A csata következményeit mindenki ismeri: meghalt II. Lajos király, odaveszett a magyar politikai és katonai elit jelentős része, az ország pedig néhány évtizeden belül három részre szakadt. Azt viszont meglepően sokáig nem tudtuk biztosan, hogy a döntő összecsapás pontosan hol zajlott. A Mohács 500 Csatatérkutatási Program régészeti eredményei alapján ma már sokkal közelebb vagyunk a válaszhoz: több tízezer adatpont, fémkeresős kutatás, lövedékek, nyílhegyek, patkók és terepi vizsgálatok rajzolják ki a csata valószínű fő helyszínét. Dr. Bertók Gábor régésszel, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a kutatási program vezetőjével arról beszélgettünk, mit lehet 500 év után még megtalálni a földben, miért volt eddig bizonytalan a csatatér helye, és hogyan válhat Mohács térsége az emlékezetturizmus egyik fontos vidéki központjává.