Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.10.13.) napon.

2026.10.13. kedd: A pára- és ködfoltok feloszlását és a felhős tájakon a felhőzet felszakadozását követően döntően napos idő várható - főképp a középső országrészben - gomolyfelhőkkel. Csapadék nem valószínű. Az északias szél többfelé - leginkább az Észak-Dunántúlon és a Tiszántúlon - megélénkülhet.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 18 fok között alakul.
Késő estére 4 és 9 fok közé hűl a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli az arra érzékenyek szervezetét.

A következő napon várható időjárás

2026.10.14 szerda: Általában többórás napsütés valószínű a fátyol- és gomolyfelhők mellett, de a Dunántúlon erősebben felhős lesz az ég. Csapadék általában nem várható, de a Dunántúl északnyugati részein néhol gyenge eső esetleg lehet. A változó irányú szél mérsékelt marad. A csúcsérték 13 és 18 fok között alakul.

Friss híreink:

Kutatói karrier havi 140 ezerért: ennyit ér a jövő magyar tudósainak munkája?

Kutatói körökben felrobbantotta a közösségi médiát az az átfogó elemzés, amely bemutatta, milyen jövedelmi szintre számíthatnak a doktoranduszok az európai országokban. Az eltérések valóban sokkolóak: míg Dániában évente 21,2 millió, Németországban pedig 20,3 millió forintot keresnek a PhD-hallgatók, addig a lista utolsó előtti helyén kullogó Magyarországon a 140 ezer forintos állami ösztöndíjból mindössze 1,68 millió forint jön össze egy évre. Az Agrárszektor utánajárt, hogy mindezek fényében hányan vállalják az agráriumhoz kötődő doktori képzésekkel járó kihívásokat, milyen akadályokkal kell szembe nézniük és miben segíti őket az egyetem a fokozatszerzés felé vezető úton.

Összeomlás szélén a magyar sertéságazat: tömegével adják fel a tenyésztők

Komoly nyomás alatt van a magyar sertéságazat, amelyet egyszerre sújt az afrikai sertéspestis házisertésekben való megjelenése, a vaddisznóállomány jelentette járványügyi kockázat, valamint az európai sertéspiacon kialakult túltermelési válság. Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint a helyzet különösen azért aggasztó, mert a tenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik elfogytak. A szövetséggel kapcsolatban álló sertéstartók mintegy 10 százaléka már felhagyott a tenyésztéssel az elmúlt negyedévben, és ha nem történik változás, a mostani válság a következő évek beruházásaira és a teljes ágazati szerkezetre is komoly hatással lesz.

Megválaszoljuk a nagy kérdést: meddig kell ősszel öntözni a kertet?

Az ősz beköszöntével általában lassan véget ér az öntözési szezon, idén azonban más a helyzet. Olyan mértékű vízhiány okoz problémát a talajban, hogy egyes erdős részeken már július végén megkezdődött a lombhullás, ami nem természetes.

A Pénzcentrumról ajánljuk:

Durva, mennyi pénzt kereshetsz a véreddel: közel egymillió is ütheti a markod évente

Egyetlen plazmaadásért akár több tízezer forint értékű juttatást is kaphatnak a magyarok, a rendszeres donorok pedig éves szinten akár több százezer forinthoz juthatnak. A plazmaközpontok különböző bónuszokkal, hűségprogramokkal és újdonor-akciókkal igyekeznek megszólítani a jelentkezőket, az elérhető összegek között azonban jelentős különbségek vannak. Megnéztük, hogyan zajlik a vérplazmaadás, kik vehetnek részt rajta, milyen egészségügyi kockázatokkal kell számolni, és hol mekkora juttatást kínálnak a donoroknak.