2019. november 19. kedd Erzsébet

Hírek - Növény

A változó klíma durván beleszól abba, mit érdemes vetniük a gazdáknak

Jelentősen átalakítja a változó klíma a vetőmagokkal szemben támasztott minőségi követelményeket – jelentette ki agrarszektor.hu-nak adott interjújában Blum Zoltán, a vetőmag-forgalmazással foglalkozó lepsényi SAATEN-UNION Hungária Kft. és RAPOOL Hungária Kft. ügyvezetője. A károsítók terjedése miatt új rezisztens fajtákra van szükség, illetve nemesítési szemponttá vált az optimális vetési és betakarítási időszak kiszélesítése is. A termelők azzal is csökkenthetik az időjárási kockázatokat, ha egy-egy növénykultúrán belül különböző virágzási és érési idejű fajtákat, illetve hibrideket vetnek.
 
 

Agrarszektor.hu: Az idén ismét komoly gondokat okoztak a fuzáriumos megbetegedések a kalászosokban. Tapasztalataik szerint mekkora a fertőzés mértéke, és megfelelő fajta- és technológiaválasztással a termelők mennyire csökkenthetik a kockázatokat?

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!


Blum Zoltán:
E témával kicsit úgy vagyunk, mint az árvízi védekezéssel: mindig kell rá számítani, de előre nehéz megmondani, mikor következik be. A fuzáriumos megbetegedések az országban nem mindenhol okoztak gondokat, de egyes régiókban – elsősorban Délkelet-Magyarországon – valóban problémát jelentettek. Előfordulásukban szerepet játszhatott, hogy az elmúlt év ősze és az idei tavasz gabonatermelés szempontjából kedvezőtlen körülményeket hozott, így a növényállományok sem voltak túl jó állapotban. Ezeket érte májusban egy olyan mértékű csapadéksokk, amely már előrevetítette, hogy a fertőzések kialakulhatnak. Ráadásul a sok csapadék miatt több helyen nem lehetett rámenni a földekre, így védekezni sem lehetett megfelelően. Fuzáriumérzékenység szempontjából van különbség a kalászosfajták között, de egyelőre illúzió lenne azt gondolni, hogy a nemesítés teljes körű védelmet nyújthat. Ráadásul az sem biztos, hogy ha egyik évben egy adott fajta fogékonyabbnak tűnik, a következő évben is az lesz, mert a tényleges megbetegedések a növények fejlődési ciklusától is függhetnek. Természetesen a termelőknek el kell végezniük a szükséges növényvédelmi beavatkozásokat, de a fertőzés megjelenését így sem lehet teljesen kizárni, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban alakulhatnak ki extrém csapadékos időjárási helyzetek. Sokan fogalmazzák meg azt a kritikát is, hogy a gazdálkodók túlságosan nagyszámú búzafajtát használnak, mert a termelést kevesebbel is meg lehetne oldani. A nagyobb fajtaszám ugyanakkor a fuzárium szempontjából mégiscsak rizikócsökkentést jelent, mivel ha csak néhány fajtával dolgoznánk, és ezek közül lépne fel egyeseknél fuzáriumfertőzés, az jóval nagyobb negatív hatást idézhetne elő a piacon.


A.: A fajtakínálattal kapcsolatban az utóbbi időszakban a kalászosoknál változást hozott, hogy Magyarországon is megjelentek a hibrid búzák. Mekkora ma a piaci részarányuk?


B. Z.: A hibrid búzák ma egy meghatározott piaci szegmenst fednek le. Sajnos a búzaszektorban továbbra is tény, hogy a fémzárolt vetőmagok alkalmazása nem éri el a szakmai szempontból kívánatos szintet. Mindenesetre megállapítható, hogy a hibrid búzák a fémzárolt vetőmagok felhasználásán belül mintegy 10 százalékos részarányt képviselnek, és ez néhány éve stabilnak tekinthető. Egyelőre azt látjuk, hogy a hibridek inkább a dunántúli régióban jutottak nagyobb szerephez, ezért a következő időszakban az lesz a feladatunk, hogy a technológiai ajánlásokat a Dunától keletre eső területeken is megismertessük a termelőkkel. Fontos hangsúlyozni, hogy a hibridektől nemcsak nagyobb termésmennyiséget várhatunk, hanem jobb termésstabilitást is, ami a rendkívül változatos évjáratok miatt fontos tényező lehet. Az utóbbi időszakban javult a termésminőség is, mivel az első generációs hibridekkel még csak takarmányminőséget lehetett elérni, a most termesztettek között viszont már számos olyan akad, amellyel a malmi minőség nagy biztonsággal megcélozható. Persze ehhez a termesztéstechnológiát is hozzá kell igazítani, hiszen a tápanyagellátásnak nemcsak arra kell irányulnia, hogy hektáronként 9-10 tonnás termést lehessen elérni, hanem arra is, hogy a malmi minőséghez is rendelkezésre álljanak a megfelelő tápanyagok.

A.: Mára a hibrid árpák is megjelentek a köztermesztésben, vagyis ebben a szegmensben is bővült a kínálat. Ugyanakkor az árpára is jellemző, hogy az időjárási és piaci változások komolyan hatnak a növényekkel szembeni elvárásokra. Az árpafajtáknak milyen új követelményeknek kell megfelelniük?

B. Z.: Az árpahibrideknek egyelőre nincs a búzáéhoz hasonló múltjuk, de termelésüknek meglehet a helye a vetésszerkezetben. Szintén elsősorban a nagyobb termés és termésbiztonság lehet a legfontosabb a gazdálkodók számára, de ezek a termékek új termesztéstechnológiai szemléletet is magukkal hozhatnak. A csökkentett vetésnorma a legmarkánsabb különbség az eddigi fajtákkal szemben, de a vetésidőt is korábban érdemes megválasztani a szokásosnál. Általában véve is változtatni kell azon a – búzatermelésben is jellemző – korábbi szemléleten, hogy szeptember végétől majdnem karácsonyig is eltarthat a vetés. Az árpahibridek sokkal feszesebb technológiát kívánnak meg, cserébe viszont extrém körülmények között is számíthatunk a termésstabilitásukra, illetve betegség-ellenállóságuk is magas szintet képviselhet. A klímaváltozás miatt gondot okozhatnak ugyanakkor az őszi vírusfertőzések, ezért az árpatermelésben is olyan új fajtákra, illetve hibridekre lehet szükség, amelyek rezisztensek a vírusvektorokkal terjesztett betegségekkel – leginkább a sárga törpeséggel – szemben. Mi az ilyen árpafajták piaci bevezetését az idén előkészítjük, illetve megkezdjük, így jövőre minden esély megvan arra, hogy a termelők hozzájussanak olyan árpavetőmagokhoz, amelyek ilyen típusú vírusrezisztenciával is rendelkeznek.


A.: A szántóföldi növénytermesztésben szintén meghatározó napraforgónál általában az okozza a legnagyobb dilemmát, hogy hagyományos linolsavas vagy inkább magas olajsavtartalmú fajtákat vessenek-e a termelők. Az idei tapasztalatok milyen irányba billentik a mérleget?


B. Z.. A napraforgó-vetőmagok piaca az egyik legszegmentáltabb terület, mert nemcsak aszerint lehet csoportosítani, hogy hagyományos linolsavas vagy magas olajsavas vetőmagokat érdemes-e használni. Sokféle vegyszer-rezisztencia is létezik például, és a gazdálkodóknak saját területeiken a fajtákat is ahhoz igazodóan kell megválasztaniuk, hogy mondjuk a parlagfűvel vagy esetleg más gyomokkal szemben akarnak-e fellépni. Ami a megtermelt napraforgó értékesítését illeti, az állapítható meg, hogy az elmúlt egy évben a magas olajsavas termékek ára magasabb szintet ért el, illetve megszűnni látszik a korábbi időszakra jellemző árfluktuáció. Akik tehát idén a magas olajsavas termékek mellett tették le a voksukat, jó döntést hoztak. Ezt igazolja az is, hogy évekkel ezelőtt a magas olajsavas hibridek még alacsonyabb termésszintet értek el a hagyományos hibridekhez képest, de mára ez a különbség eltűnt. Mi azzal számolunk, hogy a magas olajsavas terményeknél elérhető jelenlegi jövedelemtöbbletet 2020-ban is realizálni lehet majd. A gazdálkodóknak azt is érdemes figyelembe venniük, hogy az Ukrajnából érkező áruk a hagyományos napraforgók piacára helyeznek árnyomást, így talán ez is a magas olajsavas növények felé orientálhatja a hazai termelést. Persze az is fontos, hogy e termékeknek mindig meglegyen a biztos felvevőpiacuk, hiszen az elmúlt években éppen az okozta a fluktuációt, hogy a vevők változó mennyiségben tartottak igényt a speciális olajminőségre. Várakozásaink szerint azonban az értékesítés egyre kiszámíthatóbbá válhat, ezért elképzelhető, hogy – például Franciaországhoz hasonlóan – nálunk is fokozatosan a magas olajsavas termékkör kerül túlsúlyba a hagyományos linolsavas napraforgók jelenlegi dominanciája helyett.

A.: A kukoricánál a GMO-mentes hazai termelés piaci előnyt jelenthet, de a hektikus időjárás miatt évről évre óriásiak lehetnek a termésingadozások. A fajtaválasztás során mely szempontokat érdemes figyelembe venni?

B. Z.: Extrém időjárási körülmények bármikor előfordulhatnak, de az elmúlt két év a kukoricatermesztés szempontjából viszonylag kiegyensúlyozott volt, és az idei sem tűnik rossznak. Az alkalmazható kukoricahibridek között a címerhányás és az érés idejében nagyok a különbségek, ezért a termelőknek olyan hibridmegosztást kell választaniuk, amellyel az időjárási kockázatokat csökkenthetik. Ez azt jelenti, hogy olyan hibrideket kell vetniük, amelyek biztosan nem egy időben virágoznak, és termés szempontjából is jó színvonalat képviselnek. A kockázatokat a vetésidővel is lehet mérsékelni, hiszen ma már vannak olyan hibridek, amelyek jobban tűrik a korábbi vetést, így olyan időszakban virágoznak, amikor még nem kell számítani a várható termést megtizedelő extrém hőségre. Ugyanakkor a szélsőséges időjárási körülmények „pozitívuma”, hogy segíthetik a nemesítők munkáját, akik így a teszteléseken könnyebben válogathatják ki azokat a hibrideket, amelyek jó eredményeket érnek el. Tehát a piacon nagyobb eséllyel jelennek meg olyan új hibridek, amelyek extrém időjárási körülmények között is képesek elfogadható termésre.


A.: A gazdálkodási eredményeket ma már nemcsak a fajtaválasztás, hanem a precíziós technológiák alkalmazása is nagyban befolyásolhatja, mivel ez utóbbiak egyre nagyobb teret kapnak a szántóföldi növénytermesztésben. A precíziós megoldásoknak milyen szerepük lehet a vetésben?


B. Z.: Nem kérdés, hogy a vetésnél is ez a jövő útja, de mielőtt a gazdálkodók drága precíziós gépek beruházásáról döntenének, érdemes végiggondolniuk, hogy meglévő technológiájuk milyen precíziós előrelépési lehetőségeket tartalmaz, vagyis e munkafolyamatot eddig mennyire végezték precízen. Ma a precíziós vetés elsősorban a kukoricánál és a repcénél jön szóba, mivel leginkább itt vannak olyan eredmények, amelyeket a termelők a gyakorlatban is alkalmazhatnak. Az új technológiához igazodóan megjelentek a piacon a precíziós vetésre alkalmas vetőmagok, amelyek a hagyományos fajtáknál jobban osztályozottak és kalibráltak. A repcénél mi is kínálunk már olyan terméket, amely különösen alkalmas a precíziós vetésre. E technológia a jövőben még nagyobb teret nyerhet a kalászosokban, hiszen például a már említett hibridek térhódítása lehetővé teszi, hogy a termelők jóval kisebb magszámmal vessenek, ez viszont sokkal precízebb körülményeket követel meg. Az idei évtől mi is forgalmazunk olyan kalászoshibrideket, amelyek méret szerinti osztályozottsága megfelel az új precíziós vetőgépek követelményeinek, de hagyományos vetőgépekkel is jóval hatékonyabb lehet a vetés, ha a magok fizikai paraméterei közel azonosak.

A.: A gazdálkodók vetésszerkezetét évek óta alapvetően meghatározzák az uniós zöldítési követelmények. Megítélése szerint a ma működő rendszer mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

B. Z.: Amikor a zöldítési elhatározás az Európai Unióban megszületett, a döntéshozókat az a szakmai szándék vezérelte, hogy a támogatásokat olyan típusú intézkedésekhez kössék, amelyek a talajok termőképességére és a talajélet megőrzésére pozitív hatást fejtenek ki. Nyugat-Európában ennek hosszú évtizedek óta megvolt a hagyománya, de ott az ökológiai és időjárási körülmények jellemzően mások, mint nálunk. Amikor tehát Magyarországon a zöldítési rendszert kritika éri, a kifogások jórészt ezekből az eltérésekből származnak. Itt például a nyarak sokszor nagyon aszályosak, ezért a zöldítésre használt vetőmagkeverékek vetése nehézkes, a növényállományok kelése pedig számos esetben hiányos. A termelők egy része ezért a zöldítés talajokra gyakorolt hatását nem igazán értékeli, hanem pusztán csak a támogatási feltételeknek akar megfelelni. A nyugat-európai gyakorlat abban is más, hogy a zöldítési keverékeket megpróbálják hosszú ideig a termőtalajokon tartani, míg Magyarországon sokkal jellemzőbb, hogy a gazdálkodók csak a minimális előírások szerinti, hatvannapos tenyészidőt alkalmazzák. Ennyi idő alatt a talajéletre gyakorolt hatás meglehetősen korlátozott, arról nem is beszélve, hogy az elvetett keverékek éppen a sokszor aszályos nyári időszakokban használják a talaj vízkészletét. Ezért a gazdálkodóknak át kellene gondolniuk, hogy a zöldítési keverékeket érdemes-e továbbra is úgy használniuk, hogy utánuk azonnal őszi kalászosokat vetnek, vagy jobb lenne-e átállniuk olyan rendszerre, amely hosszabb ideig, a téli időszakban is a talajokon tartja a zöldítési növényeket, hogy utánuk az érintett területekre tavaszi növénykultúrák kerülhessenek.


A.: A zöldítési előírásokat sok termelő úgy teljesíti, hogy mustárt és olajretket vet. Mennyire tartja ezt kedvezőtlennek a kártevők elszaporodása szempontjából, ha a zöldítési keverékek után őszi káposztarepcét vetnek?


B. Z.: Az elmúlt évek gyakorlata alapján az látszik, hogy a termelők jelentős része a technológiailag legegyszerűbb, illetve a legkisebb költséggel járó zöldítési megoldásokat keresi, és ezzel magyarázható a mustár-olajretek keverékek használata is. Ez viszont azzal a következménnyel jár, hogy a repce nyári betakarítása után a zöldítésre szolgáló köztes növények termesztése miatt a kártevők mindig megtalálják azokat a területeket, ahol táplálkozni és szaporodni tudnak, ráadásul a zöldítési táblákon növényvédelmi kezeléseket sem lehet végezni. Ebből fakad az a probléma, hogy a következő repcevetéseknél nagyobb kártevőnyomással kell számolni. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy repcetermelő a saját területén hiába próbál más zöldítési megoldásokat találni, ha a szomszédjában gazdálkodóknál ez nem számít szempontnak.

A.: Az utóbbi időszakban a klímaváltozás a repcetermelésre is komoly hatást gyakorolt, és megváltoztatta a technológiai követelményeket. Magyarországon milyen hibrideket érdemes használniuk a termelőknek?

B. Z.: Az elmúlt években főként olyan repcehibridek nyertek teret, amelyek nagyon erőteljes őszi fejlődési eréllyel bírnak. Éppen az elmúlt év szolgált példaként, hiszen a rendkívüli csapadékhiány miatt vontatott volt a repceállomány kelése. Fontos szempont az is, hogy a repcehibridek vetési időszaka minél hosszabb legyen. A mai korszerű hibridek augusztus 15. és szeptember 15. között nagy biztonsággal elvethetők annak függvényében, hogy mikor alakulnak ki optimális talajállapotok. A repcetermelőknek tehát nem kell megriadniuk attól, ha augusztus 20. környékén nem tudnak vetni. A lehetséges kockázatok másik nagy csoportja a betakarítás körüli időszakban merülhet fel, ezek közül is elsősorban a kipergés, amely sok esetben fordulhat elő. Az elmúlt években ugyanakkor olyan típusú hibridek jelentek meg, amelyek hosszú ideig lábon állnak, és velük kapcsolatban nem kell attól tartani, hogy érett állapotban kiperegnek, így a betakarítási időintervallum növelhető. A repcetermelésben további nehézséget okozhat, hogy a melegedő, hosszabb őszök miatt itt is felléptek a vírusos betegségek, amelyeket levéltetvek terjesztenek. Szerencsére e fronton is látszik nemesítői előrelépés, és mára megjelentek a rezisztens hibridek, amelyek termésbiztonságot nyújtanak anélkül, hogy különösebben pótlólagos ráfordítást igényelnének.


A.: A még kialakítás alatt álló, 2021–2027 közötti új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) a zöldítés várhatóan megszűnik, de a támogatások feltételéül szabott környezetvédelmi és egyéb követelmények tovább bővülhetnek. Mekkora pluszterhet jelenthet ez a gazdálkodóknak?


B. Z.: Az új KAP-pal kapcsolatban egyelőre nagy bizonytalanságot érzékelünk, és az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyság befizetései hiányoznak majd a közös büdzséből. Arra számítunk, hogy a 2020 utáni KAP egyik fő törekvése az ökológiai termesztés elterjesztése lesz, és több olyan támogatás épül be a rendszerbe, amelyet ilyen célokra lehet majd igénybe venni. Más kérdés, hogy a brüsszeli forrásokon túl a magyar kormányzati szándékok, illetve a hazai költségvetési lehetőségek milyen kiegészítő támogatásokra adnak majd esélyt, de összességében arra kell felkészülni, hogy a KAP feltételrendszere a jelenleginél jóval komplexebbé válhat.

A.: A hosszabb távú hazai stratégiai tervekben szerepel a szójaimport kiváltása, hogy a mezőgazdaságot nagyrészt mentesíteni lehessen a GMO-s szójaalapanyagok felhasználásától. Milyen lehetőséget lát a magyar fehérjeprogramban is rögzített célok elérésére?

B. Z.: Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a támogatási rendszer átalakítása, illetve a fehérjenövényeknél életbe léptetett plusztámogatások a kezdeti időszakban növelték a szójatermelési kedvet is. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szója speciális ökológiai feltételeket igényel, és ezek nincsenek meg az ország egész területén. A klasszikus szójatermelési körzetekben – Baranyában, Somogyban, Tolnában, illetve a Zalától Győr-Moson-Sopronig tartó nyugati határvidéken – vélhetően lesz előrelépési lehetőség, de azzal kapcsolatban vannak kétségeim, hogy más termőhelyeken hosszú távon lehet-e gazdaságosan szóját termelni. Ezért a 100 ezer hektáros hazai vetésterület elérését továbbra is olyan ambiciózus célnak tartom, amelynek teljesítése nem lesz könnyű. A fehérjekérdéssel kapcsolatban nagyobb lehetőséget látok egyes alternatív növények, elsősorban a borsó termelésében, mert technológiai és ökológiai szempontból az ország egész területén meg lehetne teremteni az ehhez szükséges körülményeket. A borsónál ráadásul nemcsak tavaszi, hanem őszi vetésről is beszélhetünk, vagyis az a rizikómegosztás, amely a szójánál nem valósítható meg, a borsónál egészen jól működhetne. Ezenfelül a borsó rendkívül kedvező elővetemény-hatással is bír, de a komolyabb előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a takarmánykeverők nyitottabbak legyenek, és a borsót szerepeltessék receptúráikban.


A.: A RAPOOL Hungária Kft.-nél és a SAATEN-UNION Hungária Kft.-nél is nyáron, június végén fejeződött be az előző gazdasági év. Milyen eredményeket ért el a két társaság?


B. Z.: A RAPOOL kizárólag repcevetőmagokkal foglalkozik, míg a SAATEN-UNION a többi meghatározó szántóföldi növény vetőmag-értékesítésében érdekelt. A júniusban lezárt gazdasági év mindkét cégnél kiemelkedően jól sikerült, így a vállalatok együttes árbevétele megközelítette az 5 milliárd forintot. Ez alapján ki merjük jelenteni, hogy a kizárólag vetőmagot forgalmazó cégek közül mi vagyunk a legnagyobbak a hazai vetőmagpiacon. Ugyanakkor a cégcsoport nem csak kereskedelmi tevékenységet folytat, mivel Lepsényben saját vetőmagüzemet is működtetünk, ahol a hazai vetőmag-szaporítások szervezése folyik. Itt is dinamikus növekedést tapasztaltunk az elmúlt években, és ez azért is fontos, mert az előállított vetőmagokat nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában forgalmazzuk.

A.: Miből származott a forgalombővülés, és számolnak-e piaci részesedésük növekedésével a következő években?

B. Z.: A hibridbúzák iránti igény jelentősen növekedett, de kukoricában is komoly portfólióváltást hajtottunk végre, és ez a hazai vetőmag-előállítás bővítését tette szükségessé. Összességében azt mondhatom, hogy ma őszi káposztarepcében 25 százalékos részesedéssel piacvezető pozíciót töltünk be, és az árpában is mi vagyunk a legerősebbek csaknem 40 százalékos részaránnyal. A búzánál szintén meghatározó pozíciót foglalunk el, amit az is igazol, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál állami elismerésre bejelentett búzafajták egyharmada tőlünk származik. Kukoricában a korábbi szerény részesedésünket a már említett portfólióváltással remélhetőleg növelni tudjuk, és belátható időn belül 4-5 százalékos részarányt érünk el. A napraforgópiacon szintén 4-5 százalékon állunk, és ez a harmadik helyet jelenti a két nagy versenytárs, a Syngenta és a Pioneer mögött. A továbbiakban a hibridkalászosoknál érezzük az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget, mivel nemcsak hibridbúzával és -árpával, hanem hibridrozzsal is foglalkozunk. A tavaszi növények közül pedig a kukoricában látunk nagy potenciált, míg napraforgóban és szójában meglévő pozíciónkat szeretnénk stabilan megtartani.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu