2020. szeptember 29. kedd Mihály

Hírek - Növény

Az üvegházakban is hódít a mesterséges intelligencia: van, ami az embert is lepipálja

Hollandiában már második alkalommal került megrendezésre az a verseny, amelyben üvegházi paradicsomtermesztő algoritmusok versenyeztek egymással és a referencia termesztőkkel, azaz az emberekkel. A verseny során nem egy algoritmus jobb eredményeket ért el, mint a gazdák.
 
 

A többek között a Wageningen Egyetem felügyelete mellett megrendezett idei Autonomous Greenhouse Challenge verseny célkitűzése az volt, hogy a csapatok olyan mesterséges intelligencia által irányított algoritmusokat fejlesszenek ki, amelyekkel egy üvegházban folyó termesztés távolról irányítható – vagyis minden olyan döntést a számítógép hozzon meg, amit normál esetben a termesztő szokott meghozni, írta meg a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) a Hortidaily információi alapján. A döntési körbe értendő a klímakomputer beállításaitól kezdve az is, hogy mit és mikor termesszen a gazda, és ehhez milyen erőforrásokra lesz szükség, illetve a fejszám beállítása, a levelezések és metszési munkák időpontjának meghatározása.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

A verseny időtartama hat hónap volt, eddig kellett a csapatok által kidolgozott algoritmusoknak irányítaniuk az üvegházban folyó termesztést. Az értékelés pontozásos alapon történt. A termés mennyisége és minősége mellett a bírálók figyelembe vették az adott termesztéstechnológia fenntarthatóságát is – a legfőbb érdekesség pedig az volt, hogy ezeket az adatokat összehasonlították a gazdák által elért eredményekkel, azaz kiderült, hogy az algoritmusok képesek-e „legyőzni” a gazdákat. Arról még nincs szó, hogy az üvegházi termesztés teljesen automatizált (emberi kéz beavatkozása nélküli) legyen, de már most sikerült pár olyan részterületet meghatározni, amelyekben az algoritmusok jobban teljesítettek a gazdáknál.

A versenyben részt vevő csapatok a termesztésben már széles körben elterjedt, hagyományos érzékelőkön kívül saját fejlesztésű szenzorokat is alkalmazhattak, és ezek adatait is felhasználhatták a termesztési modellek döntési algoritmusaiban. A versenyt a Van der Hoeven Horticultural Projects gyári csapata, az Automatoes nyerte – ez a cég több mint egy évtizede foglalkozik üvegházi paradicsomtermesztéssel – az üvegházakat nem csak megépítik, hanem a termesztőket bevonva folyamatosan üzemeltetik is a rendelkezésükre álló, korábban összegyűjtött adatok segítségével. A csapat a verseny során nem használta a más üvegházakból származó adatokat, hanem kizárólag az adott létesítményben mért számokra hagyatkozott – ezeket különböző csoportokba sorolta (világítás, öntözés), majd további részkategóriákra osztott, és ezeket mesterséges intelligenciával elemezve hozta meg a szükségesnek vélt döntéseket. Egy egyszerű példa erre az öntözés, amikor a kőzetgyapot termesztőközegbe telepített érzékelők adataiból egy regressziós modell alkalmazásával határozták meg, hogy a délutáni órákban mikor kell befejezni az öntözést ahhoz, hogy a közeg reggelre a megfelelő mértékben száradjon ki.

Ennél sokkal bonyolultabb példa a szellőztetés vezérlésének kérdése, amelyet az Automatoes az üvegházi termesztés legfontosabb pontjának tart. A cég által alkalmazott növénytermesztési stratégia (Plant Empowerment) lényege, hogy nem optimálisnak tartott környezeti feltételeket próbálnak megteremteni, hanem a szenzorok magát a növényt nézik folyamatosan, és ennek megfelelően állítják be a klímaparamétereket. Ezért a versenyben nem is a hagyományos, arányossági tartományon alapuló (P-band) szabályozást használták, mivel tapasztalataik szerint ilyenkor az üvegház túl sokat szellőztet, indokolatlanul nagy a légmozgás és az energiaigény. Ezért egy olyan szenzort alkalmaztak, amely a növény sztómáinak viselkedését figyelte, és ennek alapján döntött a modell arról, hogy mikor és mennyit kell szellőztetni. Hasonló elvet követtek a fénymennyiség meghatározásánál is, mivel tapasztalataik szerint a besugárzásnak és a 24 órás hőmérsékletnek mindig egyensúlyban kell lennie. Az időjárás-előrejelzések alapján ezért egy olyan klímatervet készítettek, ami ezt az arányt igyekezett fenntartani, de itt is folyamatosan monitorozták, hogy a növény hogyan viselkedik, és szükség esetén valamint a fenológiai állapotnak megfelelően módosították az aránytényezőt.

Az Automatoes csapat vezetője, Leonard Baart de la Faille szerint mindenképpen az embermentes üvegházaké a jövő, ez a távlati cél. Ez azonban még messze van, sok-sok évre vagyunk megvalósításától. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sokkal több szenzorra van szükség ahhoz, hogy a megfelelő adatok rendelkezésre álljanak a teljes robotizációhoz. Ugyanakkor már középtávon is elképzelhető az, hogy egyes részterületek vezérlését önműködő, autonóm rendszerek vegyenek át az üvegházakban, ilyen például a fentebb említett klímavezérlés – a szakember szerint ez már pár éven belül lehetséges lesz. A termesztők hasonló véleményen voltak, szerintük is óriási jelentősége lesz a növényszenzorok elterjedésének. A termelők már régóta dolgoznak olyan érzékelőkkel (főleg a klíma és az öntözés részterületein), amelyek megkönnyítik munkájukat, és segítik őket a döntéshozatalban. A közvetlenül a növényekről adatokat szolgáltatók érzékelők, például az egyre inkább terjedőben lévő fotoszintézis-szenzorok használata azonban teljesen új információkkal szolgálhatnak a termesztés számára. Az érzékelők által a központi számítógépre küldött óriási mennyiségű információ feldolgozása csak a megfelelő algoritmusokkal, mesterséges intelligenciával lehetséges – többek között ez a felismerés állt a verseny kiírásának hátterében.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu