Az alma fajtától függően elérte a 90 százalék fejlettséget. Kórokozók közül továbbra is az almafa lisztharmaté a főszerep, bár a több csapadékot kapott tájegységekben a varasodás fertőzés veszélye is jelentősen fokozódott - írja a magyarnovenyorvos.hu. A meleg és a párás klíma miatt főként a körtésekben, de almában és birsben is állandó a fertőzésveszély a baktériumos tűzelhalástól. A veszélyt jelentősen mérsékelhetjük a fertőzött hajtások levágásával és réztartalmú készítmények rendszeres kijuttatásával. A hőség hatására kissé csökkent a levéltetűvel fertőzött hajtáscsúcsok aránya, de még így is jelentős a szívogatás, akárcsak a vértetű terjedése a lombkorona belsejében, ahová a permetlé bejuttatása gyakran nehézségekbe ütközik. Kellő biológiai hatékonyságot viszont csak akkor érünk el, ha a kezelés eléri a fertőzött gócokat. Ugyanez a helyzet a kaliforniai pajzstetű terjedésének a megfékezésével is. A télvégi olajos lemosó permetezés hatékonyan gátolta idáig a kártevő terjedését, de a kedvező klíma hatására ismét erőre kapott a kaliforniai pajzstetű. Friss "lázfoltokat" már a gyümölcsökön is megfigyelhetünk, de ez a jelenség más, elhanyagolt gyümölcsfákon is érezhetően jelen van. Az almamoly töretlenül rajzik, időjárástól függően ugyan ingadozik a csapdák által fogott egyedek száma, de a 3 naponkénti fogás így is 20-30 darab.

A korai szilvafajták színeződése megkezdődött, ugyanakkor a szilvamoly folyamatosan rajzik, a 3 naponkénti fogás itt is 20-40 db körül ingadozik, míg a több gyümölcsfélére veszélyes keleti gyümölcsmolyból most is, mint tavasz óta folyamatosan 50-100 darab a 3 naponkénti fogott lepke a feromon csapdákban. A kártevők mellett ügyelni kell a kórokozók terjedésének megfékezésére is. A csonthéjas gyümölcsű növények sztigminás levél- és termésfoltossága folyamatosan fertőz, így elhagyhatatlan az ilyen irányú kezelés is. A már letermett cseresznye és meggy mellett fontos a szilva, a kajszi és az őszibarack lombozatának a védelme, a korai lombhullás elkerülése érdekében.

A szőlő ültetvények egészségi állapota eddig jónak mondható, pedig folyamatos a lisztharmat, a peronoszpóra, a szürkerothadás és helyenként a feketerothadás fertőzés veszélye. A jobb nedvesség ellátottság miatt időszerű a tőkék zöldmunkáinak az alapos elvégzése, a fürt nélküli hajtások eltávolítása, a fürtök kiszabadítása a levelek takarásából, mert így szellősebbé válik a lombozat, a permetlé pedig eljut a fürtökhöz. A nyugati tájegységek szőlőültetvényeiben újabb feketerothadás tünetek figyelhetők meg, míg a korábbi fertőzésből származó foltokon megfigyelhetők a kórokozó szaporító képletei (piknídiumok). Az amerikai szőlőkabóca lárvák többsége, már a hűvösebb körzetekben is L3-L4-es fejlettségű, tehát itt is időszerű a kártevő elleni kezelések megkezdése. Az aranyszínű sárgaság fitoplazmával fertőzött tőkéken már láthatók a betegség jellegzetes tünetei, tehát el kell távolítani a beteg tőkéket az ültetvényből és meg kell semmisíteni azokat.