Gyuricza Csaba: Az aszályvédelem a talajnál kezdődik

agrarszektor.hu
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a vg.hu-nak beszélt arról, hogy az öntözésen kívül más, fontosabb eszközei is vannak a gazdáknak az aszály elleni védekezésre. Az első és legfontosabb a vizet befogadó és megtartó talajállapot elérése. A másik a megfelelően aszálytűrő faj és fajta megválasztása.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Gyuricza Csaba felhívta rá a figyelmet, hogy az időjárási szélsőségek egyre sokasodnak, és aggasztó, hogy az 1901-es rekord óta a 2018-as volt a legmelegebb év Magyarországon, valamint a tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utánra esett.

Az öntözésfejlesztés valóban elkerülhetetlen, jelentősen növelni kell az öntözött terület nagyságát, de arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a mesterséges vízpótlás nem old meg mindent"

 - mondta a szakember. Elsősorban a víz megtartására kell ügyelni, aminek módja a helyes talajművelés. A hibák közé sorolható, hogy a rossz technológiai fogások miatt már a víz befogadását sem tesszük lehetővé azzal, hogy tömör rétegek vannak a talajban. Ezt különböző mélységű műveléssel és a menetek számának csökkenétésével lehet orvosolni. Másik oldalról pedig, ha nem zárjuk le a talaj felszínét, akkor hagyjuk elpárologni a nedvességet. Ezt nyáron takaróréteg hagyásával, illetve másodvetésű zöldtrágyanövényekkel lehet mérsékelni. Nagyon vízpazarló a nem megfelelő időben végzett szántás is.

Még mindig gyakran szántanak nyaranta, ami felér egy halálos ítélettel, mert így rengeteg nedvesség megy el"

 - fogalmazott Gyuricza. Szavaiból kiderült, a kora őszi vetésűek előtt "tilos" az ekéhez nyúlni, és később is erősen meggondolandó. Az interjú további részében azokra a nemesítési munkákra hívta fel a figyelmet, amelyek a növények aszálytűrését célozzák. Igaz, nehéz versenytfutni a klímaváltozás tempójával, de meg kell próbálni. 8-10 évet elvesz egy lágyszárú növény keresztezéses átalakítása, ami egy fásszárú esetén inkább 20 évbe telik. Szerencsére a kutatók már régóta dolgoznak azon, hogy a száraz körülményeket jobban viselő fajtákat állítsanak elő. Gyuricza Csaba külön kiemelte a szója ilyen irányú nemesítését, hiszen ez a hírhedten pára- és vízigényes növény kulcsfontosságú lenne Magyarország takarmányfehérje-ellátásában. Fontosnak érezte még a málna és a csonthéjasok terén végzett nemesítői munkát, valamint azt, hogy egészen új fajok is megjelentek a  magyar köztermesztésben, mint a kivi és a füge.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?