Az ünnepélyes aláíráson a Nébihet Jordán László igazgató (Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság), Zsigmond Richárd igazgató (Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság), Csapó József osztályvezető (Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály), a Magyar Talajvédelmi Szövetséget pedig Dr. Pénzes Éva ügyvezető képviselte. A Magyar Talajvédelmi Szövetség 2016 óta folytat vizsgálatokat a hatósággal. A beállított kísérletek célja, hogy független szakértőként a Nébih, a talajoltó baktérium készítmények hatását és eredményességét mérje.

Eddig kukorica, árpa, szója és őszi káposztarepce kultúrákban, kisparcellás 3 ismétléses kísérletben tesztelték a különböző baktérium készítményeket. A beállításoknál a kezeletlen területek mellett pozitív kontrollként plusz nitrogénnel műtrágyázott terület (50 kg/ha, hatóanyag) is szerepelt. A mikrobiális készítményekkel kezelt területek terméseredményei minden esetben meghaladták a kontroll értékeit. Átlagosan 10 és 26 százalékkal magasabb terméseredményeket mutattak a vizsgálatok, de az is megállapítható volt, hogy még a plusz nitrogént kapott területek eredményei is elmaradtak a baktériumos oltóanyaggal kezelt parcellákétól.

A Szövetség számára fontos, hogy a gazdálkodókat a magyar klimatikus környezetben hatékony baktérium készítményekkel szolgálják ki. A tagok olyan magyar KKV-k, akik az elmúlt évtizedekben jellemzően saját erőforrásból folyamatosan fejlesztik a készítményeiket. A cél, hogy a mikrobiális oltóanyagok segítségével úgy legyen csökkenthető a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználása, hogy közben a terméshozamok növekednek és a talajélet javul. A Nébih vizsgálatok eddig azt bizonyították, hogy az egyes kultúrákban hatékonyan és eredményesen alkalmazható a talajoltási technológia.

A következő időszakban az várható, hogy az európai uniós Zöld Megállapodás (Green Deal) következtében az uniós támogatási rendszer fokozottan ösztönzi a talajok állapotának javítását, az ökológiai termelés növelését, miközben előírják a műtrágyák csökkentését és egyes növényvédő szer hatóanyagok kivonását. Mindezek az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható termésnövelő anyagok felé fordítják majd a figyelmet és a fenntartható gazdálkodást támogató készítmények iránt jelentősen megnövekvő kereslettel kell uniós szinten számolni. Ebben a környezetben liberalizálja a jövő év közepétől az EU a termésnövelő anyagok engedélyezését.

Fontos kiemelni, hogy mivel a magyar talajoltó baktérium készítmények a Nébihnek köszönhetően szigorú engedélyeztetési és ellenőrzési folyamaton esnek át, ezért a gazdák számára garanciát jelentenek. A Magyar Talajvédelmi Szövetség célja, hogy a magyar termelők olyan baktérium készítményeket használjanak, melyeket a hazai klimatikus és természeti környezetre fejlesztettek ki és több évtizedes hazai gyakorlatban vagy a Nébih engedélyezése során már bizonyítottak.