2021. június 24. csütörtök Iván

Hírek - Növény

Meglepő felfedezést tett a kutató a magyarországi faóriásokkal kapcsolatban

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 ezer kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője.
 
 

A nagy törzskerületű fák változatos mikroélőhelyeket tartanak fenn, mint például odvak, korhadt törzsek, ágak, pusztuló koronák, hámló kérgek, amelyek mindegyike sok speciális fajnak ad otthont. Ilyenek például a gombák, zuzmók, madarak, apró emlősök és veszélyeztetett rovarfajok. Ezért is tekinthetők az öreg fák által meghatározott rendszerek a biodiverzitás globális forrópontjainak. Egyes fák a koruk vagy éppen a méretük miatt érdemelnek védelmet, azonban vannak olyan idegenhonos fajok is Magyarországon, amelyek legnagyobb példányaira ritkaságuk miatt kell kitüntetett figyelmet fordítani. Továbbá vannak olyanok is, amelyeket különösen szép növésük, alakjuk, esetleg a normálistól eltérő fejlődésük vagy történelmi, népi vonatkozásuk emel a természeti ritkaságok sorába.

Takács Márton, a MATE kutatója terepi kutatásai során több mint 45 ezer kilométernyi út megtételét vállalta annak érdekében, hogy feltérképezze ezeket a kulturális, érzelmi hagyatékként is szolgáló természeti kincseket. A szakértő hangsúlyozta, hogy az idős és nagyméretű fák az ország természeti örökségének olyan pótolhatatlan, s ezért felbecsülhetetlen elemei, amelyek számbavétele és aktív védelme az emberiség alapvető feladata.

A kutató analízise során 48 nemzetségből, azon belül 72 fajból vizsgálta az egyedeket. A legtöbb felmért faegyed közönséges bükk (400 db) és kocsányos tölgy (379 db) volt. A fákat érintő fertőzések tekintetében a leggyakrabban előforduló gombás megbetegedés a taplófertőzés volt, amely a felmért 2000 fából 123 fa esetében fordult elő. Az analízis során kiderült, hogy a tapló a közönséges bükköt károsítja a legjobban, 400 bükkfából 66 fertőzött volt. Agrobaktérium fertőzéssel a felmért 2000 fából 217 fa érintett, ez a típusú fertőzés a fekete nyárfát sújtja leginkább. Borostyánt a felmért fákból 353 esetben talált a szakértő, ez a felmért 531 településből 157-et jelent. Borostyán a legnagyobb arányban a kocsányos tölgyeken fordult elő.

A vizsgált 2000 egyed körülbelül fele (52,35%) jó vagy kitűnő állapotban volt, ezzel szemben a fák 6,05%-a elpusztult. Az egészségi állapotot nézve elmondható, hogy bizonyos fajok legnagyobb képviselői általában rossz állapotban vannak (nyárfák). Sajnos azoknak a fajoknak, amelyeknek több károsítóval kell felvenni a küzdelmet – mint például a bükk egyedei –, ott még lehangolóbb a kép. A kutató szerint a dokumentálás döntő jelentőségű. A fiatal szakértő bízik abban, hogy az analízis során kapott adatok – az egyes adatbázisok frissítése, kibővítése nyomán – hozzájárulhatnak e ritka természeti értékeket képviselő növények védelméhez, továbbéléséhez.

Az elmúlt egy-két évtizedben olyan óriásokat vesztettünk el, mint a szentgyörgyvári szelídgesztenye, a zsennyei kocsányos tölgy, a rák-tanyai hegyi szil vagy éppen a balatonhenyei bükk

– fogalmazott Takács Márton.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu