A kalászos-és repcetarlókon általános a gyomosodás és az aratás után elszóródott magvak kelése és fejlődése. A kikelt növények zöme 2-3 leveles állapotúak, sok rajtuk a kártevő - írja a magyarnovenyorvos.hu. Az árpán és búzán a bolhafélék és a mezei kabócák tömegét lehet látni, a repce árvakelésen pedig elsősorban a bolhák rágása, hámozgatása a jellemző. Tarlóápolás nélkül ezek a kártevők zavartalanul tartják fenn magukat az őszi vetések megindulásáig, annál is inkább, mert a repce vetéséhez a vetőágy előkészítés már majdnem mindenütt megtörtént.

A napraforgó érését kis mértékben lelassította a csapadékos időjárás, de az előkészületek megtörténtek az aratást megelőző deszikkálásra. Terjed a szklerotíniás- és diaportés szár-és tányérfertőzés, a nedves talajon sok tő kidőlt. A foltszerű megbetegedés több táblán már messziről látható, előfordul szártörés is, illetve a sülevényes talajokon a makrofominás fertőzés nyomán szárad a napraforgó. A még zöld állományú napraforgó felső levelein és a tányérokon a fertőzöttebb gócokban a gyapottok-bagolylepke hernyói is belekóstoltak a növényekbe, de ez érdemi kárt már nem tud okozni.

Annál inkább veszélyes ez a kukoricára, mert a csővégek megrágása általánosnak mondható. A megrágott csöveken máris megjelent a fuzáriumos csőpenész, és érzékenységtől függően okoz kisebb vagy nagyobb tüneteket. Az aratás még nem oly közeli, ezért veszélyes szintű a tömeges fertőzés. A sok gyapottok bagolylepke mellett, főként délen igen erősen rajzik a kukoricamoly 2. nemzedéke, ami a kukorica mellett más növények termésére is veszélyes lehet. Az amerikai kukoricabogár imágók már inkább csak a nyugati országrészben tartózkodnak tömegesen a kukoricacsöveken, illetve rakják tojásaikat. Másutt már zömmel abbahagyták a táplálkozást és a peterakást, melyhez az idén kedvezőek voltak a talajok nedvességi viszonyai.