2020. augusztus 13. csütörtök Ipoly

Hírek - Növény

Sokat hozhat a konyhára ez a növény: most megéri repcét termeszteni

Július 2-án online szántóföldi bemutatót tartott a BASF. Az esemény két nagyobb blokkból állt, egy repce és egy kalászos bemutatóból, amelyeket Hajnal Gábor, a vállalat marketing vezetője konferált fel, és amelyeket két-két szakember folytatott le.
 
 

A BASF rendhagyó szántóföldi bemutatójának első felében Sándorfy András, a vállalat repce termékmenedzsere és Tóth Attila fejlesztőmérnök beszélgettek arról, hogy érdemes-e repcét termeszteni Magyarországon, és ha igen, akkor milyen kihívásokkal kell megküzdenie a gazáknak, illetve milyen válaszokat tud erre adni a cég. Sándorfy András már a beszélgetés elején leszögezte, hogy Magyarországon jelenleg nagyon kifizetődő a repce termesztése, mert az elmúlt tíz évben a felvásárlási árak stabilak és kiszámíthatóak voltak, ennek köszönhetően pedig megduplázódott a megtermelt mennyiség is. A szakember elmondta, hogy nem lehet csak a területnövekedésben és a felvásárlási árakban bízni, szükség van fejlesztésekre is, és ezeknek a költségeit is számításba kell venni a repce termesztése során. Sándorfy András beszélt arról is, hogy az elmúlt tíz évben a repce országos termésátlagában is erős növekedést lehetett megfigyelni, a hektáronkénti 2,2 tonnás termésátlag mostanra 3 tonnássá vált, ami egy 30%-os erősödést jelent a vetőmagok terméspotenciálját illetően.

Ez egy óriási előrelépés a többi növénykultúrához képest. Kijelenthetjük, hogy a repce az egyik legdinamikusabban fejlődő növénytermesztési ágazat

– mondta Sándorfy András.

A szakember emellett rámutatott, hogy a napraforgóval összevetve a repce magasan meghaladja annak genetikai potenciálban a terméshozamát, de azt is elismerte, hogy a repce egy intenzív, költségigényes növény, ami sok gondoskodást igényel, és amelynek termesztése során sok kockázatot viselnek a gazdák. A repcével való foglalkozás tehát nem olcsó, de mindig bőségen megtérül, jelentette ki Sándorfy András.

Az elmúlt években, bármilyen átlaghozamok is voltak, magasan 100 ezer forint/hektár felett lehetett keresni ezzel a növénnyel a területi alapú támogatások nélkül is, tehát igen gazdaságosan és fenntartható módon termeszthető

– mondta Sándorfy András.

A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt tíz évben a repce vetési időszakában mindig megérkezett a csapadék, még ha nem is mindig a megszokott időben. A repce vetési ideje augusztus-október közé esik, de mivel különböző okokból kifolyólag nem mindig ekkor jön meg a csapadék, egyre inkább szükség lesz az olyan repce vetőmagokra, amelyek tudják ezt tolerálni. Sándor András szerint a BASF az a cég, amelyik megtanította a magyar termelőknek, hogyan lehet eredményesen repcét termeszteni. A vállalat mostanra növényvédelmi, nitrogén-menedzsmentbéli, és a xarvio digitális megoldásaivl, valamint InVigor hibrid repcéivel teljes portfóliót biztosít a termesztőknek.

Attól, hogy milyen megoldásokat tud nyújtani a BASF a növényvédelem területén, Tóth Attila fejlesztőmérnök beszélt. A szakember a Clearfield gyomirtási rendszert ismertette, amely egyrészt a Magyarországon 2011-ben bevezetett, imazamox hatóanyaggal szemben toleráns Clearfield hibridrepcét és a két hatóanyag (metazaklór és imazamox) kombinációjából álló Cleratop gyomirtószert foglalja magában. Tóth Attila elmondta, hogy a repce gyomnövényei három fő csoportba oszthatóak:

  • T1-T2-es gyomnövények: folyamatosan csíráznak, repcével együtt kelnek, így a talajon keresztüli hatás fontos pre-poszt hatás egyaránt szükséges. Ilyenek például a tyúkhúr, a bársonyos árvacsalán és a veronikafélék.
  • T4-es gyomnövények: meleg ősz és sekély talajművelés hozományai, amelyek sokszor már a repce előtt kint vannak a földeken, és amelyek ellen az imazamox hatékony. Ezek közé tartozik a fehér libatop, a csattanó maszlag és a szőrös disznóparéj.
  • Azonos család: ezek ellen gyakorlatilag csak a posztemergens védekezés lehet sikeres, csak imazamox-szal. A sikeres gyomirtáshoz meg kell várni a kikelésüket, de figyelni kell a repce fejlődésére is. Közéjük tartozik a repcsényretek, a hamvas zsombor és a vadrepce.

Tóth Attila a növényvédelmi kezelések kapcsán beszélt az időzítés fontosságáról is. A szakember szerint mindig a gyomnövények érzékenységéhez kell igazítani a kezelést, de a kultúrnövény fenológiáját is figyelembe kell venni. A Cleratop időzítése kapcsán nagyon fontos a repce fejlődési dinamikájának számításba vétele is, hiszen a növény gyorsan eltakarja a permetezési felületet, a Cleratop pedig a takarásban levő gyomnövényeket nem találja el.

A szakemberek ezután bemutatták a BASF InVigor 1266 CL hibrid repcéjét, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy mind Cleafield-hibridként el tudja fogadni ezt a gyomirtást technológiát, mint habitusában, mind fejlődési dinamizmusában képes legyen alkalmazkodni a változó környezeti tényezőkhöz. A korai, dinamikus fejlődési erélyű, nagy vegetációs tömeggel rendelkező, imazamox-toleráns hibrid, ami 30-31 nap után eléri a hatleveles állapotot, ami rugalmasan vethető, akár szeptember közepén is. Tóth Attila elmondta, hogy az ilyen hibrideknél célszerűbb a szeptemberi vetés, mert úgy nem fog fölösleges oldallevélzetet fejleszteni. A szakember beszélt arról is, hogy a hibrid regulációs érzékenysége nem túl jó, a fajtánál mindenképpen ajánlott a kezelések korai megkezdése. A hibrid téli levélveszése jó, a téli időszakban 10-12%-os. Az Invigor 1266 CL május végére elérte a 160-170 cm-es magasságot, az elágazások 45 centinél kezdődik, és egy 50 cm-es becőzónát hozott létre. A szakember elmondta, hogy egy fajta aszálytűrését 3 tényező mutatja meg:

  • a főtengelyen levő becők száma,
  • az oldalelágazások száma,
  • és a vegetációs tömeg.

A bemutató második felében Kurtz György, kalászos termékmenedzser és dr. Füzi István, fejlesztőmérnek mutatták be a Revysol nevű, új fejlesztésű azolmolekulát és a 2021-ben kereskedelmi forgalomba kerülő Revycare (Revysol és piroklastrobin hatóanyagú) gombaölő szert, majd ennek hatékonyságát demonstrálták szántóföldi kísérletekkel. A Revysol és a Revycare felépítését, hatásait és kiváló tulajdonságait a BASF már a 2019-es Agrárszektor Konferencián is ismertette.

A szántóföldi bemutatók során dr. Füzi István elmondta, hogy a BASF szekszárdi kísérleti telepén 31 fungicid kísérletet hajtott végre az év során. A szakember szerint az idei esztendő kórtani szempontból érdekesen alakult, mivel az enyhe, csapadékos tél a kórokozók jó áttelelésével járt, a tavaszi szárazság viszont nagyban lelassította a fejlődésdinamikát. Az utóbbi hetek csapadékos időjárásának köszönhetően azonban ismét megjelent minden jellemző betegség.

A szakember által ismertetett első kísérlet során azt vizsgálták meg, hogy mit tud a Revycare a hamarosan kivezetésre kerülő Tango Star növényvédő szerrel szemben. A kezeletlen kontrollterületen a kísérlet végére jelentős, 90%-os sárgarozsda-fertőzés alakult ki, amely hektáronként 1,5-2 tonnás termésveszteséggel járna. A kísérlet során a Tango Star 1,0 liter/hektáros, a Revycare pedig korai kezelésre 0,75 liter/hektáros, a felső levelek védelmére pedig 1,0 liter/hektáros adagolásban került kijuttatásra, és azonos eredményt hoztak, a kezelés után 0%-os volt a fertőzöttség a táblákan.

A második kísérlet során a szakemberek azt vizsgálták, hogy mennyire hatékonyak az új szerrel végzett kétlépéses védekezések. A betegségeket (vörösrozsda, fahéjbarna levélfoltosság, lisztharmat és szeptóriás levélfoltosság) itt kétféleképpen kezelték, egyfelől Systivával (1,0 liter/hektár) és vetőmagcsávázással, valamint Priaxoros permetezéssel, 1,0 liter/hektáros adagolásban, másfelől pedig 0,75 liter/hektáros Revycare és 1,0 liter/hektáros Priaxor kijuttatással. A szakember elmondta, hogy a Revycare itt is kiemelkedően hatékonynak bizonyult, a kezelés után minimális vörösrozsda és elhanyagolható mértékű pirenofora volt megfigyelhető a táblában. Arról, hogy mit várhatnak a gazdák a Revycare-től, a Tango Star-hoz képest, dr. Füzi István elmondta, hogy mindkét szernek vannak kicsit előnyösebb és kicsit hátrányosabb tulajdonságai, így például a Tango Star valamivel hatékonyabb volt a lisztharmat ellen, a Revycare viszont jobban védi a felső leveleket, és a fuzárium ellen is meglepően hatékonynak bizonyult.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu