2020. szeptember 29. kedd Mihály

Hírek - Növény

Súlyos fertőzés jelent meg a magyar borvidékeken

Egyelőre a Dunántúlon jelent problémát a szőlő aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség, amelyet az országban 2006-ban megtelepedett amerikai szőlőkabóca terjeszt. A rovar mostanra már Magyarország minden területén jelen van, ami kedvez a betegség terjedésének, hiszen védekezni ellene csak a szőlőkabóca állományának csökkentésével, illetve az ültetvényen való megtelepedésének megelőzésével lehet. Emellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) térképpel is segíti a gazdákat, amelyen a kabócaészlelés helyét és a rovar fejlődési állapotát jelölik.
 
 

Az amerikai szőlőkabócát 2006-ban észlelték először Magyarországon, méghozzá Csornán - idézte fel a kártevő itteni térhódításának kezdeteit Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója az InfoRádióban. Ekkor azonban még nem mutattak ki benne a fitoplazma fertőzöttséget, csak maga az állat volt jelen. Az amerikai kontinensről származó kártevő egy járványos, a szőlő 40-50 százalékos terméscsökkenésévell járó növényi kór, az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség terjesztéséért felelős. A fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak a tőkék.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. 
A fitoplazma nem vírus, nem gomba, majdnem baktérium, bár a baktériumoktól csak kicsiben különbözik

 - mondta Jordán László. A rovarok a szőlő leveleinek szívogatásával viszik át egyik tőkéről a másikra a betegséget.

Ezt követően a szőlőkabóca nagyon gyorsan elszaporodott, mostanra az ország minden területén jelen van, a legsűrűbb populációja Bács-Kiskun megyében, és attól északkeleti irányba elhúzódóan található

- közölte Jordán László. Ez aggodalomra ad okot a szakember szerint, noha a rovar által közvetített kórokozót ebben a körzetben még nem hordozza. Eddig Bács-Kiskun megyében egy ponton találtak aranyszínű sárgaság fertőzést 2019-ben. Azóta nem terjedt szét, a hatóság pedig azt reméli, hogy ezt az idei adatok is igazolják majd.

Amennyiben a kórokozó megtelepedik ebben a nagy egyedsűrűségű szőlőkabóca populációval fertőzött területen, akkor robbanásszerűen fog terjedni

- tájékoztatott a szakember, hozzátéve, hogy eddig a Duna vonalán megállt a fertőzés terjedése.

A betegségtől a terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca állományának csökkentésével, illetve az ültetvényen való megtelepedésének megelőzésével lehet védekezni

- hívta fel a gazdák és hobbikertészek figyelmét Jordán László. A kabóca ellen rovarölő szerrel lehet védekezni, de nem mindegy, hogy mikor vetik be a szert: nagyon fontos a jó időzítés.

Forrás: MTI Fotó: Varga György
Az amerika szőlőkabóca életmódja
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.

Ebben a Nébih által üzemeltetett interaktív térkép is segíti a gazdákat. Ehhez szakemberek által végzett rovarpopuláció vizsgálatok adják az alapot: a kabócaészlelés helyét és a rovar fejlődési állapotát jelölik a térképen, és ez támpontot adhat a közelben élő gazdáknak a védekezés időzítéséhez. Erre a legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett.

A kabóca irtása azért fontos, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzést okozó kórokozó már régóta jelen van Magyarországon például az iszalagban és az égeren is megtalálható, de eddig nem volt olyan állatfaj, ami a vadon élő növényről a szőlőre át tudta volna vinni. Ugyan a kabóca alapvetően egy tápnövényes faj, de más fajokon is végez próbaszívásokat, és ezzel közvetíti a betegséget.

A szőló aranyszínű sárgaság fitoplazma betegsége
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat. 
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.

Most már szőlőben is sok helyen látjuk, hogy megfertőződött az aranyszínű sárgasággal, a fertőzött tőkéről pedig viszi tovább a kabóca - mondta Jordán László. Elsőként a Badacsonyi borvidéken találtak aranyszínű sárgasággal fertőzött ültetvényt 2013-ban, mostanra azonban már a Balatonboglári borvidék mellett az Etyek-budai, a Móri, a Neszmélyi, a Pécsi, a Soproni és a Zalai borvidéken is előfordul. A Zalai borvidéken az a probléma, hogy ott nagyon sok úgynevezett szőlőhegy és zártkerti szőlőművelés van, amit vagy művelnek, vagy már elhagyták a szőlőt a gazdáik, és itt könnyebben tud terjedni a kórokozó - emelte ki Jordán László. Hozzátette, az élelmiszerlánc felügyelet itteni munkatársai óriási munkát végeznek a figyelemfelhívás, és a betegség terjedésének felmérése érdekében.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu