2019. január 17. csütörtök Antal, Antónia

Hírek - Növény

Termésnövelő anyagok cunamija várható?

Európában egyre csökken a vegyszeres növényvédelem eszköztára, ugyanakkor növekszik a biológiai megoldásoké. Ugyanígy észlelhető a talaj szervesanyag-készletét feltáró, a növény gyökerét stimuláló biológiai készítmények számának növekedése - ezek az ásványi műtrágyák mennyiségének csökkenthetőségét ígérik. Az unió végre elhatározta, rendet tesz ezek piacán. Mit jelent ez számunkra?
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A hazai gyakorlatban már meglehetősen jól ismertek a talajbaktériumok és -gombák, algák, sőt az aminosavas készítmények is. Az elmúlt 10 évben nemcsak ezek gyakorlati alkalmazása ugrott meg, hanem sokat tisztult a piac is. Ma már a termelők is sokkal többet tudnak az élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények helyes és hatékony felhasználásáról. Magyarországon nemcsak a biokertészetekben, de a szántón is egyre többen alkalmaznak szervesanyag-feltáró, gyökérstimuláló, fotoszintézist serkentő, stressztűrést fokozó biológiai megoldásokat. Ha tágan értelmezzük, mindezek a "termésnövelést" célozzák, szűkebben értelmezve a növény egészségét védő talajgombák nem tartoznak ide. A gyakorlat is azt mutatja, hogy a forgalmazók az igazán hatásos talajgombatörzseket inkább növényvédő szerként engedélyeztetik, amivel a hitelességét is növelik a piacon.

A szemünknek hiszünk

A termékek köre tehát nagyon széles, Európa legtöbb országában pedig a hazainál is sokkal kaotikusabb a piac. Ezért az uniós tagállamok állandó képviselői - több éves előkészületet követően - végre jóváhagyták az Európai Parlamenttel kötött, a termésnövelő anyagok uniós forgalomba hozataláról szóló új szabályokra vonatkozó megállapodást - közölte az uniós tanács a múlt héten. A tájékoztatás szerint a rendelet harmonizálja a - szerves vagy másodlagos nyersanyagokból készülő - termésnövelő anyagokra vonatkozó előírásokat, és ezzel új lehetőségeket teremt ezen anyagok nagyüzemi előállítására. A rendelet értelmében a CE-jelöléssel ellátott uniós termésnövelő anyagoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek ahhoz, hogy az uniós belső piacon szabadon forgalomba helyezhetők legyenek. E követelmények többek között

  • a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjére,
  • az összetevők meghatározott kategóriáinak alkalmazására
  • és a címkézésre vonatkoznak majd.

Termésnövelők korlátlan beáramlása?

"Ezzel nincs gond, de ahogy hallom, azok a törzsek, amelyeket ebbe a rendeletbe belefoglalnak, Magyarországon a legkevésbé hatékonyak közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a külföldi versenytársaink számára egy nagyon könnyen megugorható lécet állítanak fel.

Túlzás nélkül állíthatom, hogy Európában minden más nemzet tanulhat a magyaroktól a mikrobiológiai ismeretek terén, tőlünk lesik el a fogásokat a biogazdálkodásukról híres osztrákok is.

Ha azonban ennyire könnyűvé teszik a piacra lépést, akkor nálunk tőkerősebb cégek - sokkal nagyobb marketingbüdzsével - is megjelenhetnek a hazai piacon. A hatástalan törzsekkel viszont rendkívül sokat árthatnak annak a folyamatnak, ami a mikrobiológiai készítények itthoni alkalmazásában már beindult" - magyaráz Tamás István, az Agrobio Kft. kereskedelmi igazgatója. A cég 2019-től növényre szabott talajbaktériumkoktéllal rukkol elő, így a készítmény még inkább igazodhat az adott kultúra igényeihez.

"Egyértelműen a piac liberalizálása volt a cél, évek óta készültek már rá. A hatása az lesz, hogy több termék lesz jelen a piacon, a kockázata pedig az, hogy még kevésbé lehet majd tudni, hogy mi az, ami bennük van. Számunkra kifejzetten szerencsésnek mondható, hogy egyik fő termékünk, a fuzárium gombákkal szemben bizonyítottan eredményes Trichoderma gomba már növényvédő szernek minősül, legalábbis a T34-es törzse, ami hamarosan a hazai szántóföldi kultúrákra is elnyeri az engedélyét. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy korrekt módon szabályozzák a szennyezőanyagok megengedett mértékét a termékekben - és ez az ásványi műtrágyákra is szigorúan érvényes legyen. Nem fair, ha toxikus, fémes elemeket tartalmazó termékekkel kell versenyeznünk..." - fejti ki álláspontját Czinege Erik, a Kwizda Agro Kft. marketingvezetője. A rendelet egyébként kitér az ásványi trágyákban fellelhető szennyező anyagok bizonyos körére.

A hozamokat mikrobológiai megoldásokkal is növelni lehet

Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője azonban úgy véli, a versenyhelyzet szükséges a fejlődéshez. Ugyanakkor a cégvezető sem zárja ki, hogy az egyszerűbb, a piaci igényeknek alig, vagy egyáltalán nem megfelelő készítmények magyarországi megjelenésével felhígulhat a hazai piac, ám úgy véli, kellő felvilágosító munkával el lehet érni, hogy a hazai termelők különbséget tudjanak tenni a komoly szakmai háttérrel rendelkező cégek és azok között, amelyek csak a kedvező piaci környezetet használják ki egy gyenge termék értékesítésére. "A rendelet értelmében – tudomásunk szerint – csekély számú törzs kaphat első körben zöld utat. Asszociatív és szabadonélő nitrogénkötő törzsek, pillangósokkal szimbiózisban élők, illetve mikorrhiza gombák. Ezek a belső piacon CE jelzéssel szabadon forgalmazhatóak lehetnek." A cégvezető szerint a Phylazonit Kft.-nek megfelő a saját fejlesztői, mikrobiológusi és labor háttere ahhoz, hogy felvehessék a kesztyűt a versenytársakkal.

Nem kell félni?

"Van némi félnivalónk, ha arra gondolok, hogy Kínában, Indiában vagy akár Spanyolországban is nagy bioágensgyártó kapacitások és egyre több tapasztalat áll a fejlesztők rendelkezésére. Abban azért bízni lehet, hogy élő anyagokról van szó, amelyeket helyben gyártva, gyorsan és nagy tömegben kell célba juttani - legalábbis a talajbaktériumok ilyenek. A spóra formában is forgalmazható gombákkal más a helyzet, de ott talán megoldhatja a problémát, hogy kiváló hatásfokuk miatt növényvédő szernek minősíthetőek egyes törzsek. Az engedélyeztetés sok pénzbe kerül, ami kétségtelenül lecsökkenti a potenciális versenytársak számát is, másrészt garanciát ad a készítmény működőképességére" - magyaráz Tamás István.

Végül úgyis a termelők döntik el, hogy mely termékek verhetnek gyökeret a hazai piacon. (A felvilágosító kampányhoz azonban valóban nem árt a bőséges marketingforrás.) A megkérdezett vállalkozások rendelkeznek szakmai múlttal és kiépült szaktanácsadói hálózattal is. A gyártói és labor háttér természetesen nem egyforma. Vajda Péter szerint a vásárlókat az árak is tájékoztathatják a minőségről, mert ebben a szegmensben is igaz, hogy tizedannyiért nem lehet ugyanazt a minőséget előállítani. "Mi a technikai háttérre is gondot fordítunk: már készen van a sebességarányos talajbaktérium-kijuttató szerkezetünk és végstádiumban van a precíziós kijuttatónk is."

Nincs ok a pánikra, már csak azért sem, mert az unió malmai lassan őrölnek. A rendeletet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia, majd az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, de az alkalmazását csak az innentől számított három év elteltével kell megkezdeni. Ennyi "laufot" kaptak a piaci szereplők az alkalmazkodásra.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu