A vásárlók többsége Magyarországon is elutasítja a GMO-s élelmiszereket, ezért az a cél, hogy az élelmiszerek után belátható időn belül az állatok takarmányozása is teljes egészében GMO-mentes legyen - fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Hazánkban nem kerülhet köztermesztésbe géntechnológiával módosított növény, egyelőre azonban a takarmányozásban használt fehérje jelentős részben import GMO-szója - mondta a tárcavezető, aki hozzátette, hogy ennek kiváltására szolgál a kidolgozás alatt álló takarmányfehérje program.

Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a hazai szójatermőterület. A termeléshez kötött támogatásoknak köszönhetően a korábbi 40-45 ezer hektárhoz képest jelenleg csaknem 70 ezer hektáron termelnek GMO-mentes szóját. A tavalyi, rekordnak számító 3 tonnás hektáronkénti hozamnak köszönhetően a 2016-os termésmennyiség 181 ezer tonna volt, a hazai igény mintegy harmada. Magyarországon az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai szerint az állattenyésztési ágazat fehérjetakarmányalapanyag-szükséglete 600-640 ezer tonna szójababból biztosítható. Mivel a hazai GMO-mentes szójababtermés mintegy 60-70 százalékát exportáljuk, jelenleg 540-580 ezer tonna (génmódosított) szója behozatalára szorulunk.

Fazekas Sándor tájékoztatása szerint a következő évek programja a GMO szója kiváltására a hazai szójatermelés, illetve az alternatív fehérjenövények termelésének növelése lesz, valamint a bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek bővülő felhasználása. A szója bizonyos mértékig kiváltható más takarmányokkal is, egyebek mellett pillangós virágú szálastakarmány-növényekkel, például a lucernával, alternatív fehérjenövényekkel (csillagfürt, lóbab, borsó), magas fehérjetartalmú gabonákkal.