A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői egy korábbi kiadványban úgy fogalmaztak, Magyarországon a vízerőművek lennének a legalkalmasabb eszközei az áram előállításának. Magyarország ugyan nem gazdag vízenergiában, azonban a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése, 150-170 megawatt villamos teljesítménnyel - írja a Napi Gazdaság.

Az erőművek a folyót is hajózhatóbbá tennék, a vízlépcsők segítenék a dunai hőerőmű, valamint fedeznék a paksi atomerőmű bővítésének többletigényét hűtési célú friss vízből, de javítanának az árvízvédelmi helyzeten is - írták a szerzők.

Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiapolitikai helyettes államtitkára korábban úgy fogalmazott: Magyarországon jelentős társadalmi ellenállás tapasztalható a nagy vízerőművekkel szemben (Bős-Nagymaros "élménye" miatt). Éppen ezért a vízenergia nem elsősorban az energiatermelés, sokkal inkább az árvízvédelem és a fejlesztéspolitika szempontjából lehet érdekes. Olajos szerint ez elsősorban völgyzáró gátak létesítését jelentheti, olyan - elsősorban észak-magyarországi - kisebb vízfolyásokon, amelyek az éghajlatváltozás miatt időnként folyókká duzzadnak, településeket mosnak el.

Bár kormányhatározat tiltja, hogy a Duna magyarországi szakaszán vízlépcső épüljön, a folyószabályozás szükségességéről szóló vitában a hajózási szakma vízlépcsőpárti, a zöldek szerint azonban alternatívaként a vasúti szállítás fejlesztésének lehetőségét is meg kellene vizsgálni.