A szójabab ára Chicagóban 10 éve nem látott mélyponton van, ennek is eredménye, hogy az európai import megugrott, és már külön megállapodás is létrejött arról, hogy az EU több észak-amerikai babot vesz. Ez jó annak, akinek vennie kell, de a termelőnél fordított a helyzet: aki eddig nem adta el terményét, az egyre rosszabbul jár, hiszen egyre olcsóbban tudja csak megtenni ezt.

Korábban az uniós import nagy részét kitevő brazil szójabab ma nem versenyképes az Egyesült Államokból érkező terménnyel, amelyiknek a jegyzései tonnánként 50 dollárral alacsonyabbak most. Ebben minden bizonnyal közrejátszik az, hogy az USA Kína felé kevesebb mennyiséget exportálhat a vámháború miatt, ezért más utakat keres a hüvelyes növénynek. A kínálat azonban nem csak innen érkezik, hanem a szomszédból is, ezért a mi értékesítési lehetőségeinket a fekete-tengeri, illetve a rotterdami kikötőbe beérkező áruk árszintje is befolyásolja.

Ebből adódnak most a gondok. A tavaszi időszakban a jegyzések 450 USD/t (126 ezer Ft/t) körül alakultak Rotterdamban, most viszont az ide érkező amerika árura és a fekete-tengeri kikötőkbe érkező szójababra is a 360 USD/t (101 ezer Ft/t) körüli ár érvényes. Így akinek nem kell kifejezetten a GMO-mentes, magyar szójabab, az csak ennyit hajlandó fizetni érte. Az elmúlt évek exportszámai alapján van esélye annak, hogy kivitelünk nagy része továbbra is az EU-n belülre kerül, de az árverseny itt is érvényesül.

Nem szoktunk erre gondolni, de a KSH statisztikái alapján az import bab mennyisége már meghaladja az exportunkét, és ebből az is következik, hogy a belföldi árakat az is letörheti, ha a román, az ukrán vagy a szerb eredetű áru árszintje drasztikusan esik. A nemzetközi piaci jegyzések alapján ezért biztosra vehető, hogy a le nem lekötött szójáért a feldolgozók nem fizetik meg azt az árat, amit hónapokkal ezelőtt.

A reális piaci értékről jól informál a hozzánk legközelebbi, bolognai árutőzsde jegyzése. Itt az olasz szójabab legutóbb 330-335 EUR/t körüli áron (106-108 ezer Ft/t) mozgott, ebből levonva a kamionos fuvarköltséget és egy dunántúli paritást nézve már alig érheti el a fehérjenövény ára a 95 ezer forintot. A helyzet arra ösztönözhet, hogy adjuk el még most, amit lehet, de itt szól közbe a szállítás problémája: nincs autó, vonat, amit elvigye az újonnan felkínált mennyiséget. Megint szembesülni kell azzal, hogy az azonnali, 1-3 héten belüli szállítás lehetősége jószerivel megszűnt, és ez nem kereskedői ügyeskedés számlájára írható.

Aki nem kötötte le időben a terményt, annak most legalább 2,5 tonnás hektáronkénti hozamot kell felmutatnia a plusszos szezonzáráshoz. A helyzeten némiképp javít, hogy idén kevesebb területen vetették el a növényt, ezért magasabb a szétosztható termeléshez kötött támogatás, valamint tavalyhoz képest gyengébb a magyar valuta árfolyama is, ami szintén emeli az euróban érkező juttatás forintösszegét. Leginkább most azok az állattartók és takarmánygyártók örülhetnek, akik eddig kivártak, és nem vásárolták meg korábban a fehérjenövényt: már jóval olcsóbban szerezhetik be a takarmánynak valót.

Bidló Gábor, terménypiaci elemző
Prudens Ceres Kft.