14 uniós ország agrárminisztere írta alá az Európai Szója Nyilatkozatot a napokban. A magyar-német közös kezdeményezés támogatóinak célja, hogy ösztönözzék a pillangós növények élelmiszeripari és takarmányozási célra történő termesztését. A Brüsszeli Magyar Állandó Képviseleten Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mezőgazdasági minisztere látta el kézjegyével a dokumentumot.

Miért van szükség az Európai Szója Nyilatkozatra?

A génmódosított alapanyag 73 százaléka Brazíliából, Argentínából és Paraguayból érkezik, ahol azok a fontos európai kritériumok, mint a fenntartható termesztés, a nyomon követhetőség, aligha biztosíthatók. Ezekben az országokban az erdőirtás, a túlzott vegyszerhasználat, a vizek szennyezése és a kisebb gazdálkodók kiszorítása súlyos társadalmi problémákat okoz. A GMO-növények káros egészségügyi hatásai körüli bizonytalanság és azok alacsony társadalmi támogatottsága pedig széles körben komoly aggályokat vet fel.

Az Európai Unió 2013 és 2015 között éves szinten 36,1 millió tonna szójababot importált az állattenyésztés fehérjeigényének biztosítása érdekében. A közösség területén ugyanezen idő alatt 0,43-0,56 millió hektáron termeltek szójabab vetőmagot, amiből mindössze 1-1,85 millió tonna szóját állítottak elő. A számok tehát komoly sebezhetőségre utalnak.

Közép-Kelet-Európában komoly potenciál rejlik a szójatermesztésben, ami hozzásegítheti az európai közösséget a fehérjefüggőség csökkentéséhez. Érdemes azonban látni, hogy ma az EU szójaigénye akkora termőterületet követel meg, ami Németország összes szántóföldjének 90 százalékával egyenértékű. Nyilvánvaló tehát, hogy egy-egy ország képtelen megoldani a problémát, és a helyzet megváltoztatásához összefogásra van szükség. A nyilatkozat aláírói erőfeszítéseket tartanak szükségesnek egy, a jelenleginél sokszínűbb vetőmagrendszerek támogatása, az innováció előmozdítása vagy a logisztika, a szójafeldolgozás és a piacok fejlesztésére a fenntartható módon előállított fehérjenövények esetében.

 

Az Európai Szója Nyilatkozat egyelőre ugyan nem érinti a Közös Agrárpolitika (KAP) tervezett reformját, de előbb-utóbb nyilvánvalóan annak részévé fog válni. A közösségi fehérjeprogram olyan cél, amelynek globális kihatásai lehetnek, és az EU végre nem csak arról beszél (mint pl. a Brexit révén kialakult költségvetési lyuk kapcsán), hogy mekkora a közös "fazék", hanem arról, hogy mi legyen benne - állapítják meg szakértők.

A fenntartható élelmiszeránc ugyanakkor csak a kiindulópont, mert további lépések szükségesek az állattenyésztés káros környezeti és egészségügyi hatásainak csökkentése érdekében is. Az ipari méreteket öltött ágazat alig veszi figyelembe az állatjóléti követelményeket, súlyosan szennyezi a talajt és a vizeket, valamint túlzásba viszi az állatgyógyszerek (elsősorban antibiotikumok) alkalmazását.

Meglepő következtetés sok szakember részéről, hogy az európai hústermelést és -fogyasztást jelentősen csökkenteni kell. Az állati fehérjék jelenleg a tápanyagbevitel 60 százalékát teszik ki az európai étrendben, ami fenntarthatatlan és káros. 2016 novemberében 24 európai parlamenti képviselő már egyenesen arra nyújtott be javaslatot, hogy az állati eredetű élelmiszerek arányát legalább 30 százalékkal csökkentsék 2030-ra a kontinensen.

A fentiek fényében a közelgő KAP-reform egészen más dimenzióba került, mint eddig. Most már nemcsak a közös javak okos(abb) elosztásáról van szó, hanem arról is, hogyan lehet valóban fenntartható mezőgazdaságot teremteni, amely figyelemmel van a klímaváltozás követelményeire, illetve az egészségesebb emberi életet szolgálja.