Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
2015-ben az Egysült Királyság 31 milliárd euró értékben importált élelmiszert és italt az EU-ból. Az itt elfogyasztott élelmiszer 27%-a származott az unió tagállamiból. Megfordítva is erős a függés: a brit élelmiszeripar termékeinek háromnegyede az unióban landol, az export több mint fele Németországot, Franciaországot, Írországot és Hollandiát célozza meg.
Fájdalmas hatások a brit élelmiszerpiacra
A nemzetközi kereskedelemben az élelmiszerekre vonatkozó importvámok rendszerint magasak. Ha Nagy-Britanniára ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint az EU egyéb partnereire, akkor vélhetően kétlépcsős rendszert alkalmaznának az országgal szemben: egy bizonyos kvótáig egy alacsony tarifát, afölött pedig az általánosan érvényes, magasabb vámtételt érvényesítenék vele szemben, de Nagy-Britannia is az EU-val szemben. Az élelmiszerek mindenképpen drágulnának.
A kilépéssel a kereskedelem egyéb költségei is megugranak: harmadik országokkal szemben ugyanis az unió behozatali engedélyeket is kibocsát, mint például a marha-, sertés- és baromfihús, vagy a tej esetében. A határellenőrzések szintén drágítani fogják a kereskedelmet.
A brexit után várható a font leértékelődése az euróval szemben, ami tovább fogja nehezíteni az import élelmiszer bejutását a brit piacra. Ugyanakkor a belső élelmiszertermelést nehezíteni fogja, hogy kevesebb lesz a vendégmunkás a földeken. Ma 250 ezer uniós állampolgár szorgoskodik a brit élelmiszertermelésben és szolgáltatóiparban.
Az EU is rosszul jár
Európának leginkább a britek pénze fog hiányozni a kilépés után. Nagy-Britannia az EU egyik legnagyobb nettó befizetője: évente 18,2 milliárd euró áramlik át Londonból Brüsszelbe. Ez az uniós költségvetés 12%-át teszi ki. A befolyt összegből 3,2 milliárd euró az agráriumban landol. A brexittel keletkező költségvetési hiányt a tagállamoknak saját zsebből kell majd pótolniuk.
Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői csütörtök este találkoztak Brüsszelben Theresa May kormányfővel. Megállapodtak arról, hogy a brexit végső dátuma egybeesik az unió hétéves pénzügyi ciklusának végével, 2020-szal. Ez azt jelenti, hogy a korábban tervezettnél 21 hónappal több időt kapnak a felek a kilépésre való felkészülésre.
